Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

148 nek Magyarország területén való fenntartására ós határrendőr szolgálatra szabad alkalmazni. Ez a rendelkezés kétségtelen ellentétben áll a paktnm 16. §-ában foglalt rendelkezéssel, mely a tagállamoknak a Szövetség katonai actioiban való részvételét kötelezővé teszi. A svájci szövetséges állam, mint ismeretes, a Nemzetek Szövetségébe való felvétele alkalmával tisztázta éppen a 16. szempontjából, hogy a szövetségi tagság mennyiben fér össze az ő speciális nemzetközi jogállásával, t. i. az állandó semlegességével. A volt központi hatalmaknak a Szövetségbe való felvétele alkalmával azonban nem tisztáztatott, hogy a szövetségi tagság minő hatással lesz az illető államnak a békeszerződés által statuált különleges nemzetközi helyzetére. Ezt a kérdést tehát az idevonatkozó jogszabályok alapján a törvénymagyarázat szabályai szerint kell eldönteni. Első pillanatra ngy látszik, hogy a ,.lex generálé derogat speeiali" elve alkalmazandó s e szerint a békeszerződésben foglalt rendelkezések, mint speciális jogszabályok A^eendők irányadónak. A dolog azonban nem igy áll. A paktumban foglalt jogszabályok, mint a Nemzetek Szövetségének quasi alkotmányjogi szabályai a közönséges nemzetközi jogszabályokkal nem egyenértékűek, azoknál magasabbrendü jogot képeznek. Ez világosan kitűnik a paktum 20. cikkéből. E cikk teljes szövegében igy szól: „A Szövetség tagjai egyenként megegyeznek abban, hogy a jelen „Egyezségokmány" elfogadásával közöttük megszűnik minden olyan kötelezettség és megegyezés, mely az „Egyezségokmány" rendelkezéseivel össze nem egyeztethető; ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy ezentúl a jelen „Egyezségokmány" rendelkezéseivel összeférhetetlen kötelezettséget nem vállalnak. Ha a Szövetség valamely tagja a Szövetségbe lépése e^őtt a jelen „Egyezségokmány"-nyal összeférhetetlen kötelezettséget vállalt volna, kötelessége, hogy haladéktalanul megtegye a lépéseket az ilyen kötelezettségek felbontása iránt." A paktummal ellenkező nemzetközi szerződések tehát érvénytelenek. És pedig, ha a szerződés a Szövetség tagjai között köttetett, az érvénytelenség ipso iure beáll, ha pedig a Szövetség valamely tagja a Szövetségbe való belépése előtt egy nem-taggal szemben vállalt ilyen kötelezettséget, a Szövetségbe való belépése után haladéktalanul lépéseket kell tennie a kötelezettség felbontása iránt; az érvénytelenség tehát itt nem áll be ipso iure, hanem a kötelezettség megszüntetendő.19 A trianoni szerződésnél az előbbi az eset. Magyarország ezt a szerződést a Szövetség tagjaival kötötte s igy Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe történt felvételével a trianoni szerződés mindama rendelkezései ipso iure hatályukat 19 V. ö. Schücking-Wehberg: Die Satzung des Völkerbundes. II. Auflage. Berlin, 1924. 665. és k. 1.