Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

141 költségét elvileg — hacsak a Tanács ellenkezően nem dönt — a Nemzetek Szövetsége viseli. E szabályzat reánk nézve kétségkívül legsúlyosabb pontja a szomszéd államoknak az investigatioban való részvétele. Ez annyival inkább súlyos, mert az 1920-ban megállapított alapelvek — mint láttuk — a szomszéd államok bevonását semmilyen for?:if;ban sem tervezték. Magában a Tanácsban is hosszú vita volt e kérdés felett. Az állandó véleményező bizottság által előterjesztett eredeti tervezet az állandó bizottságban a szomszédos államokat nem vonta be, ellenben jogot adott nekik arra, hogy az investigatios bizottságok megállapításánál alapul szolgáló szakértői listára a Tanácsban képviselt államokkal együtt szakértőket jelölhessenek ki. Az investigatios bizottság megválasztására nézve alternatív javaslat került a Tanács elé. A belga, brazíliai, spanyol, francia, japán, cseh-szlovák és uruguay-i bizottsági tagok által elfogadott szöveg szerint, az investigatios bizottság a Tanácsban képviselt ós a szomszédos államok szakértői sorából lett volna megválasztandó, mig az angol és az olasz delegátus által elfogadott szöveg értelmében a bizottság csak a Tanácsban képviselt államok szakértői közül választatott volna meg. A szomszédos államok szakértői csak azért jelöltettek volna ki, hogy szükség esetén a bizottságba bevonhatók legyenek. A svéd delegátus tartózkodott az állásfoglalástól s ahoz sem járult hozzá, hogy a szomszédos államok részéről szakértők jelöltessenek ki. Az egyes investigatios aktusokat foganatosító hárorn tagú bizottság összetétele tárgyában is alternatív javaslat terjesztetett elő. A belga, brazíliai, francia, spanyol, japán, csehszlovák és uruguay-i delegátusok azt javasolták, hogy a három tag közül egy minden esetben hacsak lehetséges, egy szomszédos állam szakértője legyen. Mig az angol, olasz és svéd delegátusok ezt a megszorítást nem fogadták el.14 A Tanács szept. 23. és 25-iki ülésein foglalkozott a szomszéd államok részvételének kérdésével. Az angol delegátus a pártatlanság biztosítása szempont jából foglalt állást a szomszéd államok szakértőinek az investigatios bizottságba való bevonása ellen. "Rámutatott arra, hogy az investigationak alávetett államokban a szomszédos államok bevonása azt az érzést váltaná ki, hogy a bizottság nem a szó igazi értelmében vett szakértői bizottság, hanem politikai érdekeket szolgál s ez állandó súrlódásokat eredményezne. A francia delegátus szerint pártatlanság hiányáról nem lehet beszólni akkor, amikor a bizottságban szakemberek és nem politikusok foglalnak helyet. A pártatlanság különben is 14 Journ. Off. 1924. V. arunée. 1588. lap.