Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

Ez felnagyítva : 93 í. ábra. 5. ábra. (Az 5. ábra ugyanaz, mint a 4. ábra, az árnyékolt részek mégis plasztikusabban fejezik ki a képzetet.) A visszterhes kötelem kisebbített képe: ||, Ez felnagyítva: 6. ábra. Hogy azután a két fogalom között fokozati a különbség, azt atomizálás utján könnyen megláthatjuk. Ha valamely kötelemben levő —>-ek és o--kat súlyuk és számbeli arányukkal felrajzoljuk (elképzeljük) látni fogjuk mennyire sűríti az egyik fél joghelyzetét a -o-ok tömege és fontossága szemben a másik fél -^--eivel. Persze ezek a: számok, tömegek, sulyok nem centiméterrel vagy mérleggel megállapítható valamik. * A képek és levezetések primitívsége sok kétkedésre adhat okot. Mégis ha meggondoljuk, hogy egyszerűség és tudomány nem ellentétes fogalmak, bízvást haladhatunk a megkezdett uton, amelynek végcélja a jogi fogalmak harmonikus összetartozásának kimutatása képek segélyével — majd pedig állandó nyilvántartásának megkönnyítése egy-egy összképbeö. Mindezt metodikai oldaláról akarva, ha talán nem is a metodika teljes egyoldalúságával. Ez igénytelen munkálatnál az írónak annak olvasójával való együttműködésére és türelmére természetesen fokozottabban van szüksége. Részben nyomdatechnikai okok késztettek arra is, hogy a meglehetősen elvont szöveg és viszont néhol primitív rajzok közötti összefüggés teljes felfedését, eleinte legalább is, sokszor az olvasónak a tárgy iránti szeretetteljes érdeklődésére is bíztam. (Folytatjuk;)