Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

92 Eladó vevő Valójában azonban e kötelemben még jóval több az —> és o--í atom. Mert hiszen az idő, mód, feltétel, szavatosság, felelősségviselés gyűjtőszavai mögött még sok-sok —> és o~-i atomot találunk. Vegyünk pl. egy — látszólag — nehezebbet: az áru rejtett hiányaiért való felelősséget, mint bátran praestálási -o-nak is nevezhető -o-i atomot. Lévén a rejtett hiány, amikor már jogvitára kerül, csakugyan nem rejtett, vagyis fizikaiasan ellenőrizhető. In praxi esetleg igy nézhet azután ki a kép: —» o— —> Q— —> o—» o-o <— -o <— Vagyis lehet, hogy egyik oldalon több az -> atom. mig a másikon annak megfelelően több a o--i. Amúgy sematikusan szemlélve lényegileg az —> és o--i atomoknak számbeli megoszlása szerint adódik az ingyenesség és visszterhesség fogalma is. Persze csak sematikusan. Mert, ugyebár tulajdonképen egy-egy —>, avagy o--i atom ex lege, avagy akár ex contractu (ex obligatione) könnyebb vagy súlyosabb lehet, mint sok más —> és o—i atomtársa, így az ajándékozásnál nagyban egészben a megajándékozottnak az a legponderabilisabb igénye, hogy ingyen, tehát ellenszolgáltatás (a-) nélkül kapja az ajándékozás tárgyát. A megajándékozott félkörében is vannak azonban -o -i atomok. így pl. a hála -o-a. A hála, a jogilag vett hála léte, végbementele vagy nemléte természetesen szintén fizikailag ellenőrizhető (persze ismét nem perjogi ellenőrizhetésről — bizonyításról szólunk). Tehát, amely kötelemben (még tágabban: jogviszonyban) az egyik fél oldalán túlsúlyban van a -o az —>-nyel szemben az ingyenes; mindkét oldalon egyenlő számú —> -ek és o- -ok pedig a visszterhességre mutatnak. Mindezt persze erősen sematikusan képzelve, s az emiitett példával illusztrált fentartássaL Jeletimologiai felépitésül szolgáljanak még a következő képek és magyarázatok. Az ingyenes kötelem kisebbített képe: (J.