Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 1. [r.]

9J tökéletlensége mellett is. Az utóbbit különben már a jogi kifejezéseknek idegen n3^elvbe való átültetésével felmerülő minden legapróbb jelentőség-vita egymagában igazolja. És éppen a fordításnál áll élére a dolog. Mennyivel nehezebb lesz pl. az angol jogászközönséggel megértetni a dolgozat kiinduló pontjának, az igény és szolgáltatásnak (-> o-), mint gerincnek, közös nevezőnek indokoltságát. Lehet, hogy ott egy más szimbólumból kell kiindulnunk és abból szinte visszafelé építenünk a közös nevezőt, amely természetesen ott sem más mint az —> és a o-. Ha időm és módom leend az idegen magasabb jogászi nyelvek egyikével, másikával foglalkoznom, ugy elsősorban olyan nyelvképek után kutatok, amelyeknek semmi, vagy vajmi kevés az elvont jelentőségük, és ennyiben a mi igény szavunknak legalább egyik tulajdonságát birják. Ezzel próbálnám azután a mi igényünknek, ebből a szempontból hasonló szerencsésséget nekik magyarázni', majd körülírnám az igénnyel félig-meddig hasonló jelentőségű szavaikkal a mi igényünknek most már nem csupán tulajdonságát, hanem jelentőségét, tartalmát is. Az u. n. általános nyelvtan — amennyire értesültségem terjed, — e téren egyenlőre még nem tud rajtunk jogászokon segíteni. Ingyenesség és visszterhesség. A kötelem jeléül elfogadott kört osszuk ketté, lévén — egyszerűség kedvéért — a kötelemben rendszerint két fél. így- GDHa e két kört felnagyítjuk, hogy benne az igény- és szolgáltatási atomokat megtaláljuk, az igj^ fog látszani: Vagyis egymással szemben az egyik fél igénye és szolgáltatási kötelezettsége, — amelyek a kép primitivitása céljából pontosan egyenlő számúak. Minthogy azonban itt a fizikailag — a fent többször vázolt értelemben — ellenőrizhető igényről van szó, ne képzeljük, hogy ezek az -» és o- jelenségek ilyen pontos szétosztásban — ha csak nem véletlenül — valamely kötelemben megvannak. Vegyük például az adásvételi szerződést. Ilyen -> -ek az eladó részéről a vevővel szemben a vételár kifizetésére, a vevő részéről az eladóval szemben az áru szolgáltatására irányulok. Vagyis: 7*