Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. 3. [r.]

56 oly tényállást, melyből az izgatás bűntettére jogi következtetés lett volna vonható. A törvényszék ezzel a vádlott sérelmére szolgáló törvénysértést követett el, mid#n a vádlottat marasztalta, miért is a Curia — habár a koronaügyész pe -orvoslata nem erre irányult — az anyagi igazságot hivatalból érvényesítette s a vádlottat ezen cselekmény vádja alól felmentette. Újított perben hozott uj Ítélet ellen, ha az az alsó fokon jogerőssé, lett, jogegységi perorvoslatnak helye lehet, tekintet nélkül arra, hogy az alapper megfordult-e a Curia előtt vagy nem. A jogerősség szempontjából közömbös, hogy az alsófoku Ítélet a feleknek az alsófoku Ítéletben való kifejezett megnyugvása vagy a megengedett perorvoslatnak szándékos vagy .tudatlanságból való elmulasztása miatt vált-e jogerőssé. Ila valamelyik fél azért nem él semmiségi panasszal, mert a törvénysértőnek tartott alsófaku Ítélet ellen jogegységi perorvoslat iránti kérelmet akar bejelenteni — amint ezt nemrégiben is egy jogegységi perorvoslat iránti kérelemben az elitélt képviselője nyíltan kifejezte — az igy jogerőssé lett alsóbbfoku ítélet ellen a jogegységi perorvoslat igénybevétele tisztán ezen okból meg nem tagadható. Azonban az ilyen taktikázás már legalább is aggályossá teszi a kérelmet s nagy körültekintéssel kell elbírálni, hogy forog-e fenn alapos ok a jogegységi perorvoslatra. Az ugyanis a törvény kijátszására vezetne, ha a semmiségi panasz helyett a felek rendszeresen a jogegységi perorvoslatot akarnák igénybevenni s célzatosan mellőznék a törvény által előirt rendes felébb vitel i utat. E három alaki ismérven kivül, amik inkább előfeltételei a jogegységi perorvoslatnak, a tartalmi ismérve a jogegységi perorvoslat tárgyát képező törvénysértésnek: valamely büntetőjogi tartalmú vagy vonatkozású törvény rendelkezésének olymérvü megszegése vagy figyelmen kivül hagyása, miáltal az alsóbbfoku bíróság jogerős ítélete, végzése vagy egyéb intézkedése ellentétbe jut az illető törvényszakasznak a tudomány és az állandó bírói gyakorlat által megállapított helyes értelmével s ezzel szembeszökően megbontja a joggyakorlat egységét s veszélyezteti az igazságszolgáltatás alaposságába és szilárdságába vetett közbizalmat. A törvénysértés szó nyelvtani értelméből folyik, hogy a törvénysértés csak a törvényre vonatkozóan követhető el. És pedig törvény alatt nemcsak a Btk., a Bp. és ezek kiegészítő törvények, a Bn., a Bpn., hanem bármely büntetőjogi tartalmú más, u. n. melléktörvény is értendő. Természetesen mindig csak a fennálló, vagyis még hatályban levő törvényről lehet szó. Ehhez az eléggé világos szabályhoz is kapcsolódnak vitás kérdések.