Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3. szám

__68 Tanú: Mondottam neki. hogy fenyegetett név. Waltérs: Tudta, hogy „Ned"-nek hívják 1 Tanú: Kérdeztem tőle. Walters: Tudta, hogy ki nevezi őt „Ned"-nek1 Tanú: Nem tudom. Walters: Ha azt mondanám Önnek, hogy Jasper, és csakis Jasper hivta őt. „Ned"-nek? Tanú: Elhinném önnek, kedvesem. Hinnék önnek. Walters: Tehát elhinné nekem azt is, hogy Jasper fenyegette őt ? Tana: Igen, kedvesem. Walters: És hogy igy értettel Tanú: Igen, kedvesem. Walters: Tehát azt hinné ön, hogy Jasper gyilkosságra gondolt ? Tanú: Azt hiszem, hogy bajt akart neki okozni. Walters: Szereti ön Jasper Jánost .' Tanú: Nem. , Walters: Azt hiszem, nem szereti egyik vendégét sem? Tanú: Nem sokat törődöm velük. Walters: De nem ijeszti el őket? Ha jönnek, szívesen veszi pénzüket? Tanú: Igen. Walters: Mindig követi ön vendégeit magánlakásukra? Tanú: Nem. Walters: És miért tette ezúttal? Tanú: Volt neki pénze. Walters: Mit! Egy szegény énekesnek volna pénze? Tanú: Volt neki pénze. Walters: Érdemes volt önnek még Cloisterhamba is elmenni egy vendég után? Tanú: Igen. Walters: Olyan sok pénze volt ? Tanú: Igen, szerintem volt. Én szegény nő vagyok. Walters: Gazdagabb volt Jasper, mint az ön összes többi vendégei? Tanú: Igen. Walters: Gondolja? Tanú: Igen. Walters: Nem tudja, honnan jött ez a sok pénz? Tanú: Nem. Walters: Ön gyűlölte őt? Tanú: Igen. Walters: És a pénzét akarta ? Tanú: Igen. Mindig hallgatózott. Walters: Azt hittem, hogy ön hallgatózott. Tanú: Néha hallgatóztam és egyszer egy veszélyes uta-