Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül

18 Ugyanezen cnriai Ítélet az ideiglenes pénztári elisniervényre vonatkozólag is tartalmaz bizonyos kijelentéseket, amelyeknek ismertetésébe és birálatába alább kívánok bocsátkozni. A fentebb ismertetett curiai Ítéletben szembeötlő a IV. polgári tanácsnak az az állásponja, hogy a felperes pénzintézetre, amelynek többször idézett kormányrendelet értelmében 1920 március 17-én súlyos büntetőjogi szankció terhe mellett kellett pénztárait zárva tartania, hárítja azt a kötelezettséget, hogy ezen tilalom dacára az esedékes fizetések elfogadásáról gondoskodjék. Ennek a súlyos problémának megoldását tartalmazza az alább közölt és szintén a IV. polg. tanács által hozott Ítélet, amelynek indokaiból csupán a kérdést megoldó részt idézem: „P. IV. 1664/1921. A m.^ kir. Curia a felülvizsgálati kérelemnek a kereset főtárgyára vonatkozó részében helyt ad, a felebbezési bíróság Ítéletét részben megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. — Indokok; az 1920. évi március hó 17. napján hatályba lépett 2260/1920. M. E. sz. tfendelet szerint a pénzintézetek pénztáraikat az 1920. évi március hó 17. napján zárvatartani voltak kötelesek. Ez a rendelet kifejezetten abból a célból bocsáttatott ki, hogy a pénzintézetek az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzésének előkészítésére szükséges munkálatokat elvégezhessék. A hivatkozott rendelet azonban ehez a rendelkezéséhez semmiféle magánjogi hatályt nem füz, annak pusztán a felülbélyegzés zavartalan lebonyolítását biztosító rendelkezése tehát a felülbélyegzéssel megbízott pénzintézet részére nem nyújt jogszerű alapot arra, hogy a vele jogügyleti viszonyban álló felek részéről a felülbélyegzés előkészítésének időtartama alatt esedékessé vált pénzbeli tartozás fejében felajánlott teljesítés elfogadását megtagadja, s ekként a fizetésre kész adósaira hárítsa át a felülbélyegzés anyagi következményeit, amelyeket szerződésszerű magatartása esetében neki mint hitelezőnek kellett volna esetleg viselnie. A pénztárak csakis a pénzintézeteknek a pénzkezelés cs ezzel összefüggő teendők végzésére hivatott belső szervei, magát a céget^ azonban az igazgatóság képviseli. Ha tehát kormányhatósági rendelettel a pénzintézet pénztárának az állam érdekében végzendő teendők miatt való zárva tartása elrendeltetett is s ezzel kizáratott is az, hogy magánfelek a rendszerint igénybe veendő pénztáránál teljesíthessék a pénzintézettel szemben fennálló és lejárt tartozásaikra azokat a fizetéseket, melyeket magánjogi érdekeik megóvása végett ^'""teni^ feltétlenül jogosítottak, magának a pénzintézet Jságának áll kötelességében megadni a módot arra, magánfelek a pénztár igénybevétele nélkül kötelezett-