Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül

Mindezeknél fogva a magyar kir. Curia felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott." ii. Ezzel szemben a m. kir. Curiának IV. polg. tanácsa következetesen az ellenkező joggyakorlatot inaugurálta. Több e tárgvban hozott határozat közül idézem a P. IV. 5797/1920. számú 1922. évi aug. hó 30-án kelt Ítéletet: „A m. kir. Curia alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési biróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasitja, stb. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletében elfogadott, e részben meg nem támadott tényállás szerint... stb. alperes megbízottja 1920 március 17-én jelentkezett — fizetés végett. Ekkor azonban a pénzfelülbélyegzés előkészítése felől intézkedő (2260/1920. M. E. sz.) rendelet alapján a pénztár zárvatartása lóvén elrendelve, ugyancsak megtagadta a felperes az akkor már teljes összegében felajánlott fizetés elfogadását, utóbb az alperes megbízottja a nála maradt vételárat kitevő bankjegyeket a pénzlebélyegzési helyül szolgáló felperesi intézetnél lebélyegeztetve, a lebélyegzett pénzösszegen felül koronáról alperes nevére kiállított pénztári elismervényt is a felperesnél hagyta. E tényállásból nyilvánvaló, hogy az alperes lejárt tartozása teljesítésében nem volt késedelemben, amennyiben azt a felek megegyezése alapján halasztotta március 17-re. Ekkor pedig a felperes jogos ok nélkül tagadta meg a fizetés elfogadását. Ugyanis az 1920 március 17-én hatályba lépett 2260/1920. M. E. sz. rendelet a pénzintézetek pénztárainak zárvatartását kifejezetten a végből rendelte el, hogy a bankjegy felülbélyegzésének előkészítéséhez szükséges munkálatok elvégezhetők legyenek. A rendelet ez intézkedéshez semyninö magánjogi hatályt nem füz, tehát abból nem származtathat a pénzintézet jogszerű alapot arra, hogy a vele jogügyleti alapon álló felek részéről a felülbélyegzés előkészitésének tartama alatt esedékessé vált pénzbeli tartozás fejében akkor még lebélyegzetlen állapotukban is törvényes fizetési eszközül szolgáló bankjegyekben felajánlott teljesítés elfogadását megtagadja és ekként a fizetésre kész adósaira hárítsa át a felülbélyegzés anyagi következményeit, amelyeket szerződésszerű magatartása esetén neki mint hitelezőnek kellett volna esetleg viselnie, hanem az alperes tartozott volna arról gondoskodni, hogy a pénztárnak állami érdekű munkálatok miatt zárvatartása alatt a pénzkezelő belső szervek rendes működésének akadályozott volta esetében is mó^öuP legyen a magánfeleknek esedékes kötelezettségeik a, talán teljesitésére." Magyar Jogi Szemle.