Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 1. szám - Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül
16 bével kötelezi az alperest, hogy tőkét, kamatot és költséget fizessen meg felperesnek. Indokok: Felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság őt jogszabálysértéssel jelesen a 2260/1920. M. E. rendölet megsértésével utasította el keresetével — alapos a következő okokból: A Budapesti Közlönyben 1920 március 17-én megjelent, nyilván a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján kibocsátott 1920 március 16-án kelt 2260/1920. M. E. sz. rendeletével a minisztérium elrendelte, hogy a pénzintézetek a bankjegy felülbélyegzés előkészítésére szükséges munkálatok elvégzése céljából pénztáraikat 1920 március 17-én zárva tartsák és március 18-án is csak a felülbélyegzéssel kapcsolatos teendők céljára nyissák meg. Felperesnek tehát a rendelet értelmében 1920 március 17- én, amely napon a rendelet hatályba lépett volt, pénztárát zárva kellett tartania, ekként pénztári és ezzel összefüggő üzleti kezelés, egyáltalában üzleti óra felperesnél 1920 március 17-én, amikor alperes nála a szóbanforgó fizetést teljesíteni kívánta, — nem volt és jog szerint nem is lehetett. Minthogy pedig az alperes által célba vett fizetés, mint az ő részéről való teljesítés a K. t. 332. §-hoz képest csak a szokott üzleti órákban volt volna teljesíthető, illetve felperes részéről elfogadandó, nem szenvedhet kétséget, hogy felperes törvényszerűen tagadta meg az alperes részéről nem törvényszerű időben felajánlott fizetés elfogadását ós elfogadási késedelembe nem esett. Ezzel szemben alperes az 1700/1920. M. E. sz. kormányrendeletnek arra az intézkedésére, hogy az Osztrák-Magyar Banknak felül nem bélyegzett bankjegyei csak 1920 március 18- tól kezdve szűntek meg törvényes fizetési eszköz lenni, 1920. március 17-én tehát még törvényes fizetési eszköz voltak, — alaposan nem hivatkozhatik, mert az a körülmény, mint kizárólag a fizetési eszköz kérdésére tartozó közömbös annak a kérdésnek az elbírálásánál, terheli-ie a hitelező felperest elfogadási késedelem vagy sem? Ezek szerint felperes hitelezési késedelme hiányában alperesnek az a cselekménye, hogy ő utóbb azonos összegű Osztrák-Magyar bankjegyet — ós pedig ebből 25.000 korona felülbélyegzett bankjegyet ós 25.000 koronáról szóló állami ideiglenes elismervényt felperes részére ennek követelése kiegyenlítéséül — bírói letétbe helyezett, felperes rovására eszközöltnek, illetve fizetés hatályával bírónak semmi részben sem tekinthető.
