Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Szünetelés a fellebbezési eljárásban

151 lése helyett célszerűbb lenne szűkíteni ennek az eljárásnak körét. Feltétlen szükséges a vádtanácsi eljárás a magánvádas (fő- és pót), továbbá azokban az ügyekben, melyékben 5 évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény a vád tárgya, végül mindazokban az esetekben, amelyekben vizsgálat volt. A törvényhozó kétségtelenül nehéz feladat előtt áll, midőn a lehetőségekkel számolva, az igényeknek lefokozását perrendi biztosítékok feladása mellett keÜ végrehajtania. A kényszerhelyzetnek engedve, törvényhozót és jogkeresőt egyaránt, csupán az a bizodalom vigasztalhatja, hogy biróságaink nem csökkenő odaadással fogják a hiányzó biztosítékokat ítélkezésük megfontoltságával, a méltánylást érdemlő érdekek kíméletével helyettesíteni. Szünetelés a fellebbezési eljárásban. I. S. felperesnek M. A. alperes elleni perében a budapesti kir. Törvényszék 14. P. 36.806/1916. sz. alatt közben szóló ítéletet hozott. Ez ellen az ítélet ellen alperes fellebbezéssel élt. A budapesti kir. ítélőtáblán kitűzött fellebbezési tárgyaláson felek egyike sem jelenvén meg, a kir. tábla a per szünetelését mondta ki, három év leteltével pedig arra utalással, hogy a Pp.-ban meghatározott három évi szünetelési idő lejárt, de anélkül, hogy ennek jogkövetkezményeit egyébként meghatározta volna, a per iratait az elsőfokon eljárt törvényszéknek küldötte vissza. A törvényszék ezek után a tárgyalás folytatására tűzött ki határnapot, mert — mint a végzésben mondja — a három évi szünetelés folytán a közbenszóló Ítélet elleni fellebbezés joghatálya megszűnt s ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. Egészen más döntést hozott azonban P. III. 6441/1916. sz. alatt a budapesti kir. ítélőtábla Sz. D. felperesnek M. Á. alperes elleni perében, de más perekben is1. Ezeikben a perekben a fellebbezési eljárás során szintén három évi szünetelés állván be, ennek leteltével a kir. Tábla a per megszűnését mondotta ki végzésében. Mindezekből a birói határozatokból megállapítható, hogy a pernek a fellebbezési eljárás során bekövetkezett, három éven át tartó szüneteléséből a legellentótesebb jogi következtetések vonhatók le. Annyira ellentétes jogi következtetések, hogy azokra magyarázatot csak abban lelhetünk, hogy Pp.-unk az e határozatokban eldöntött kérdésit szabályozatlanul hagyja és ezzel kaput nyit a legkülönbözőbb jogi kombinációknak. Pp.-unk 446. §-a azt mondja, hogy az elmulasztott perfelvételi, vagy tárgyalási határnaptól számított három év le-