Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Szünetelés a fellebbezési eljárásban

152 teltével a per megszűntnek tekintendő. Olyan .szakasza azonban nincs Pp.-unknak, mely meghatározná, mi történjék akkor, ha a fellebbezési eljárás során áll be egy három éves szünetelés. Mindössze a 484. §. tartalmazza azt az általános szabályt, mely szerint a fellebbezési eljárásra, amennyiben a fellebbezésre vonatkozó fejezet rendelkezéseiből más ki nem tűnik, a törvényszéki eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók, mely általánosságban mozgó rendelkezés azonban szintén különböző interpretációt tesz lehetővé. Kovács Marcel a maga nagy perrendi kommentárjában arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fellebbezési eljárásban bekövetkező három éves szünetelés nem a per megszűntét involválja, hanem a fellebbezés joghatályát veszi el s ezzel az elsőfokú Ítéletet jogerőre emeli. Kovács Marcel maga is elismeri, hogy ez a felfogás a Pp.-ban expressis verbis nem jut kifejezésre, azonban ugy véli, hogy az ítélet olyan állami aktus, melyet csak egy ellenkező döntés s nem a felek passzív magatartása, tétlensége dönthet meg. Kifejti, hogy az első birói Ítéletnek fontos joghatásai vannak: biztosítási végrehajtás, zárlat, előjegyzés, előzetes végrehajthatóság s az a néziete, hogy ezeket a joghatásokat logice csak egy ujabb döntés szüntetheti meg s nem a puszta szünetelés,. Teljesen helyesnek tartjuk ezt az álláspontot de lege ferenda, mert hiszen, ha a per megszűnik az elsőfokon, mert felperes, ki jogokat érvényesít, azokat három évig nem szorgalmazza, ugy logikus, hogy a fellebbezési eljárás hatálya is megszűnjék, ha az, kinek érdekében áll az elsőfokú határozat megváltoztatása, erre irányuló kérelmének, fellebbezésének eldöntése érdekében három éven át egyáltalán semmit sem tesz. Nem fogadhatjuk azonban el ezt a felfogást a Pp. helyes értelmezéseként, mert az e mellett felhozott érvek közt egyetlen egy sincs, mely ezt parancsoló erővel támogatná, már pedig a fellebbezés joghatályának megszüntetése oly jogfosztó jelentőségű rendelkezés, melyet tételes, határozott jogszabály hiányában merőben spekulatív alapon, tisztán per analógiám foganatba venni nem lehet. De nem helyeselhetjük azokat a táblai határozatokat sem, melyek a fellebbezési eljárás szünetelésének folyományaként a per megszűntét mondják ki, mert kétségtelenül vissaás helyzet, hogy az ítélet, ez a perben legfontosabb jelentőségű érdembeli birói határozat mintegy automatice veszítse el hatályát s hogy megtörténhessék az is, hogy az elsőfokon már eldöntött pert, mint megszüntetettet felperes újból megindítsa s az újból megindított perben esetleg az elsőizben hozott ítélettől eltérő másik első birói döntést kapjon.