Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Büntetőjogi reformkérdések

145 elismert szabadságjogok e korlátozásának célja, a jogrendnek és i közbiztonságnak háború idején való megóvása, ami egyszersmind a hadviselés érdeke. Már pedig a hadviselés érdekeinek megvédése végett — mondja az indokolás — minden célnak háttérbe kell szorulnia. Ezek a kijelentések magyarázzák tehát meg, a kivételes állapotokról szóló törvény rendszerét, amely különös elbánásban részesiti azokat a bűncselekményeket, amelyek a hadviselés érdekeit a haderő működését veszélyeztetik. Noha az indokolás arra is utal, hogy a hadviselés célja magának a veszélyeztetett jogrendnek a legvégső eszközökkel való megvédése, a javaslat képviselőházi előadója nyíltan kimondja, hogy itt a hadviselés érdekének és nem a jogbiztonságnak védelme a döntő, s a törvény hatálya csak a rendkivüli állapotok idejére terjedhet. 'Kitűnik már most enynyiből is, hogy a kivételes büntető rendelkezések hatályának meghosszabbitásáról alig beszélhetünk, mint a jogfejlődés indokolta büntető jogi reformról, hanem ezek az intézkedések is az adott helyzet expediensei közé sorozandók. E rendelkezések — ellentétben az indokolás derűsebb felfogásával — csupán azért tartandók fenn, mert nélkülök az államhatalom megfelelő súllyal nem szerezhet foganatot akaratának, nem pedig azért, mert ezek a gyakorlatban jól beváltak. Mindez pedig magában foglalja azt, hogy az államnak békés rendjét zavarja egy olyan súlyos körülmény, amely kihatásában a háború szimptomáival van rokonságban, s amellyel szemben ugyanolyan rendkivüli védelemről kell gondoskodni. Egy általános körülmény tehát az, amely a rendkivüli intézkedések élettartamának meghosszabbítására kényszeríti a törvényhozót. Indokolatlannak, céltalannak és jogosulatlannak kellene tartani a közszabadságjogokat és azok folyományait korlátozó mindama rendelkezéseket, ha nem produkálna a törvényhozó a háború jelentőségével egyenlő fontosságú szempontot, amelynek érdekében mindazokat az anyagi és erkölcsi áldozatokat meg kell hozni, amelyeket a hadviselés érdekei megkívánnak. A törvényjavaslat indokolása azonban nem marad adós annak a körülménynek megjelölésével, amely a rendkivüli törvényhozási eszközök igénybevételét továbbra is szükségessé teszi. Röviden bár, de utal az Indokolás arra, hogy tényként kell leszögezni, hogy a „közállapotok még mindég rendkívüliek és kellően meg nem szilárdultak.'" Egy hétéves háború sokkal mélyebb nyomokat hagy az életben, semhogy a bókeokmány aláírásával £ háborús világ, de még inkább a háborús lelkiállapot megszüntet is feltételezni lehetne. Elvben nem lehet tehát kifogást tenni oly rendelkezés ellen, amely — mint a jelen törvény — kifejezetten és ideiglenesen — további intézkedésig fenntart bizonyo s korlátozásokat és Magyar Jogi Szemle. 10 »