Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Büntetőjogi reformkérdések

143 felelő épületeik és felszerelésük által arra legméltóbb helyen, u. m. Egerben és Sárospatakon. Vagy pedig — ha ezt a tervet a financiális szempontok miatt egyelőre nem lehetne keresztülvinni — a miniszter ur ám szüntesse be a felekezeti jogakadémiák tanárainak államsegélyét, de átmenetileg, addig t. i., amig a jogi szakoktatás gyökeres reformja meg nem oldatik, a két legrégibb és legérdemesebb intézetnek, az egri érseki r. kath. és a sárospataki ref. jogakadémiának az eddigi tanári flzetés-kiegészitóst folyósitja, kötelezvén a fenntartó hatóságokat, hogy ezen átmeneti idő alatt is intézeteikben nyolc-nyolc egyetemi magántanári képesítéssel biró rendes jogtanárt alkalmazzanak. Büntetőjogi reformkérdések* Irta: Dr. Auer György, kir. ügyész. A lex Ehodia rendelkezik a római jogban arról, ha viharban hánykódó hajó végveszélybe kerül, mily következmények mellett szabad a rakomány egyes részeit a tengerbe dobva feláldozni, a hajó és utasainak megmentésére. Ennek a feledésbe merült törvénynek elvei újra alkalmazást nyernek napjainkban, midőn a vesztett háború terheit nyögő államok hányódó hajóinak megmentésére kell törekedni. Ezer ós egy oka van annak, ha el kell térni azoktól a kikristályosodott princípiumoktól, amelyek tiszteletben tartása nélkül kultúrállam egy évtized előtt még elképzelhető sem lett volna. Számtalan tényezőnek eredménye, ha ujabb és ujabb áldozatot kell hozni régibb és régi elveiket kell feláldozni, hogy megmentsük magát az államot: a hajót ós végveszélybe jutott utasainak csupasz életét. Ez a szempont tehát, amelytói napjaink újításait át kell tekinteni és ebből kell kiindulni a kritikának is, amidőn a törvényhozási reformokat vizsgálat alá veszi. A tudományos munka egyik alapfeltétele az őszinteség és jóhiszeműség; ez tulaj don'képen kizárja azt, hogy törvényeinken a szükség kényszere folytán eszközölt változtatásokról reformmegjelölós mellett emlékezzünk meg. A reform, az ujitás, mint terminus technikus egybe van forrva a tökéletesei tés, haladás, javítás eszméjével, amelyeknek viszont a jólét, a béke az éltető elemük. Az igények restringálása, a szükségleteknek a létfentartás eszközeire való lefokozása ezzel szemben aligha termékeny környezet nagyobbszabásu újítások számára. Reá mutatott már minderre a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, midőn a perjogi bizottságban tartott elnöki zárszavá* Az alább tárgyalt kérdéseket szerző a Magyar Jogászegyletben tartott előadásában részletesen megbeszélte.