Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül

15 korlati élet tárgyi bizonyítékokat nyújt az iránt, hogy a pénzintézetek már 1920 március 14-én tudomással birtak a küszöbön álló bank jegy felülbélyegzésről, amit nemcsak az érték- és valutapiacon ezen napokon beállott áremelkedés valószínűsít, hanem jogi bizonyossággá avat az a körülmény,^ hogy a nagyobb tóvárosi pénzintézetek 1920 március 15-től kezdve az 1920 március 18-án közzétett 1700/1920. M. E. sz. bank jegyfelülbélyegzési rendelet megjelenéséig pénztári forgalmukat nem könyvelték el, vagyis nem rögzítették meg önmagukat kötelező joghatállyal, hanem az 1920 március 15., 16. és 17-iki pénzforgalmat együttesen jegyezték fel a pénztári első feljegyzési könyv bekötetlen lapjain és csak az 1700)1920. sz. kormányrendelet megjelenése után foganatositották a felülbélyegzést megelőző 3 nap pénztári forgalmának pénztári számlákon való elkönyvelését. (Budapesti kir. Ítélőtábla 4 P 10102/1921. számú iratok.) Ha nem is akarom azt állítani, hogy a nagybankok ezen eljárással önkényesen idomították hozzá az 1920 március 15., 16. és 17-iki pénzforgalmukban lejátszódott eseményeket az utóbb megjelenő kormányrendelethez, de elvitathatlan tény, hogy eme konstrukció lehetősége fennforgott. Fennforgott annak a lehetősége, hogy utólag a pénztári állomány végösszegének megváltoztatása nélkül pénzkészletek üzletfelek letéteként könyveitessenek el, ami által a felülbélyegzés kockázata már az üzletfélre hárittatott át, az sem volt kizárható, hogy letétek lejárt és fedezetlen tartozások kiegyenlítésére fordíttattak, hogy így viszont a kényszerkölcsönt igénybevevő állam megkárosításával a kockázat az üzletfélről elhárittassék. A gyakorlati élet szolgáltatja leghívebben azon sokoldalú lehetőséget, amely a korábban tájékozott pénzintézeteknek az államkincstár és üzletfeleiknek kockázat nélkül való megkárosítására kínálkozott. Egyenesen alkalomcsináló jelleget ölt magára az előbb hivatkozott 2260/1920. számú kormányrendelet, amely teljes egy napi időelőnyt biztosított a pénztáraikat zárva tartó pénzintézeteknek. A m. kir. Curia joggyakorlata ezen 2260/1920. sz. kormányrendelet magánjogi vonatkozásaiban való alkalmazása tekintetében mégis ellentétes. I. A m. kir. Curia II. polgári tanácsa 1921 május 10-én 870/1921. számú ítéletében a következő döntést hozza: „A m. kir. Curia felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és végrehajtás ter-