Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - A jogakadémiák megszüntetése és a jogi oktatás gyökeres reformja

140 ditanók. Azonban mindenik tárgyból, mint alábbi javaslatomból különben is következik, nemcsak az óralátogatás, hanem a félévenkénti colloquium is kötelezővé tétetnék. A második tanévet az alapvető jogi főtárgyakba való bevezetésre kellene szentelni. Magánjog, közjog, közgazdaságtan és statisztika lennének itt a főtárgyak; mindeniknek itt csak az alapelvei és az általános tanai. Ide jönne még a jogbölcsészet és az állambölcsészet (általános állarntan). A harmadik éven a minden jogvégzett hallgatóra egyenlőm kötelező közös jogi tárgyak lennének teljes rendszerükben előadva (magyar magánjog, magyar államjog, büntetőjog, közigazgatási jog, egyházjog, nemzetközi jog). A negyedik év bifurcálva az igazságügyi és a közigazgatási pályára készülők szerint, a speciális jogi és a speciális közigazgatási szakmákat ölelné fel (polgári perjog, kereskedelmi és váltójog, büntetőper jog, hörtönügy, telekkönyvi és bányajog stb. az igazságügyi, a közigazgatási jog részletei, socialpolitika, mezőgazdasági, ipari politika stb. a közigazgatási tanfolyamon.) A tanulmányi rend ily gyökeres reformja mellett, melynek részleteire itt nem terjeszkedhetein lá, még lényegesebb reformokra lenne szükség a tekintetben, hogy a hallgatóság a négyévi jogi tanfolyamot valóban alaposan használja fel a jogi tudományok teljes elsajátítására, ugy hogy egyetemi pályája befejeztével összes elméleti vizsgáival is készen lépjen ki a gyakorlati pályára. Ennek az eszközei lennének pedig az előadások kötelező látogatása, a kötelező colloquium minden rendes tárgyból, kötelező Írásbeli és szóbeli gyakorlatok a főbb tárgyakból és az előirt elméleti szigorlatok letétele. A mai vizsgarend részletes reformjára szintén nem terjezkedhetem ki ehelyütt, csak azt emlitem meg, hogy ha valóban gyökeres reformot akarunk, megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a kötelező szigorlatok mellett van-e szükség külön alapvizsgákra. Nem helyesebb lenne-e a mai alapvizsgákat helyettesíteni a kötelező colloquiumokkal, másfelől a ma csak a tanfolyam befejezte után letehető doktorátusok helyett nem lenne-e célszerűbb három szigorlatot illeszteni be a második, harmadik ós a negyedik tanév végére (a harmadik szigorlat alternatív lenne, külön az igazságügyi, külön a közigazgatási pályára lépők számára). Ugy hogya joghallgató is az összes kötelező elméleti vizsgáit már mint egyetemi hallgató letehetné, amint ez a legtöbb főiskolai szakmánál megvan. Ez a javaslatom tehát formailag a kötelező doktorátus elejtését jelenti, hangsúlyozom azonban, hogy a javasolt három „szigorlat" alatt nem a mai alapvizsgák, hanem a mai doktorátusok színvonala lebeg szemeim előtt, A doktori cim megszerzését nem tenném kötelezővé, hanem erészben a böl-