Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - A jogakadémiák megszüntetése és a jogi oktatás gyökeres reformja

136 ós vizsgarendet, melyben a jogakadémiák teljesen feleslegesekké válnak, amely uj tanulmányi és vizsgarend életbeléptetése aztán maga után vonta volna azok végleges beszüntetését. Végeredményében azonban egyre megy, ha a miniszter ur előbb dönt a jogakadémiák fenntartása vagy megszüntetése tárgyában s aztán viszi keresztül a jogi tanulmányi és vizsgarend átdolgozását. Ez a két kérdés azonban nézetem szerint feltétlenül junctim-ban áll egymással. Ha már most megszüntetjük az összes jogakadémiákat vagy azok nagyobb részét, ennek a látszólag kultúraellenes ténynek, vagy legalább is kultura-gyengitésnek ellensúlyozása és ellenértéke csak az lehet, ha a jogi oktatásunkat kiemeljük végre abból a siralmahelyzetéből, melyben évtizedek óta sinylődik s minden lehetőt megteszünk arra, hogy a négy egyetemi facultás valóban életerős, virágzó intézet legyen, jogi tantermeink és szemináriumi helyiségeink ne üresen tátongjanak, hanem a tudományszomjas és szorgalmas jogászifjuság seregeinek igazi otthonai és tanulóhelyei legyenek. Lássuk tehát mindenekelőtt, vájjon indokolt és kivánatos-e az összes jogakadémiáink tervbevett megszüntetése ^ helyeselhető-e az erre választott ut? Ha ugy tesszük fel a kérdést, van-e szüksége a mai Csonkarnagyarországnak a négy egyetemi jogi facultása mellett még öt jogakadémiára, vagy a jogászképzés szempontjából kivánatos-e összesen kilenc jogi tanintézetet fenntartanunk, szinte önkéntelenül is nem-mel felelünk a kérdésre. Ha a háború, illetőleg az 1918-iki összeomlás előtt is méltán panaszkodtunk a jogász-tulproductió felett, aminek egyik főtényezője mégis csak az volt, hogy összesen 12 jogi tanintézet (2, majd 4 egyetemi jogi facultás és 10, majd 8 jogakadémia) állott fenn, amelyek már létezésükkel az illető városok és környékük intelligens ifjúságát a jogi pályára esábitották, ugy ma, az egyharmadára lecsonkitott kis Magyarországnak, melyre elég anyagi teher a két menekült uj egyetem és az 1920-ban megnyilt uj közgazdasági facultás felszerelése és fenntartása, valóságos fényüzésszámba megy 9 jogi szakintézet fenntartása, akár a jogtudományok művelését ós terjesztését, akár az államhivatalnoki és más jogi pályákra készülő ifjnsag szakképzését tekintjük ezen intézetek feladatául. A jogakadémiákra többé annál kevésbbé van szükség, mert végre megindult az az egészséges folyamat, hogy a középiskolát végzett ifjúságunk a jogi pálya helyett tömegesebben választja a hazánk gazdasági fejlődése szempontjából annyira kivánatos közgazdasági pályát. Az uj közgazdasági facultás oly hirtelen felszaporodott hallgatóinak nagy része ezen intézet nélkül bizonyosan jogásznak iratkozott volna be. A pénzügyi szempontok, valamint a tisztviselői létszám