Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5. szám - Dato spanyol miniszterelnök gyilkosának kiadatása a Németbirodalom által

134 temes érdelveket az idegen állam is véd, az indiffer mtizmus s ennek folyományaként a menedékjog megszűnik. Ezen az alapon is arra az eredményre jutunk tehát, hogy esak az absolut politikai bűntények elkövetőit illeti meg a menedékjog, mert az idegen állam csak ezekkel szemben indifferens. A relativ politikai bűntények közül a délit complexe ez alapon a menedékjogot biztosító deliktumok közül szükségképen kiesik, mert az az idegen állam szempontjából közönséges deliktum. A délit connexe menedékjogot élvez, de csak azért, mert az itt előtérben álló absolut politikai bűntény a délit connexe-t, mint mozzanatát, illetőleg végrehajtási eszközét — hogy ugy mondjam — elfedi. Ezek a deliktumok az idegen állam szempontjából épen ugy megszűnnek közönséges bűntények lenni, mint a háborúban az emberölés és azok a vagyon elleni deliktumok, melyeknek elkövetése a háború folytatásához szüksége*, ennek mozzanatait, illetőleg eszközeit képezik. Ugyanez a gondolat nyilatkozik meg az Institut de droit international oxfordi szabályzatának (1880) abban a rendelkezésében, hogy a felkelések vagy polgárháborúk során elkövetett deliktumok közül csak azok büntetendők, melyek a nemzetközi harcjog értelmében a háborúban sem megengedettek. A német igaziságügyminiszter a birodalmi gyűlésen a Dato-üggyel kapcsolatosan a legnagyobb mértékben visszásnak: jelezte nemcsak emberi szempontból, hanem jogi okokból is azt, hogy ha Dato gyilkosai rosszabbat tesznek, jobban járnak, t. i., hogy ha a gyilkosságot alkotmány elleni felsiégsértéssiel kapcsolatosan követik el, az, mint délit connexe menedékjogot biztosított volna nekik. (V. ö. Mettenberg i. m. 310. lap.) Ez a beállitás egészen téves. Az a plusz, amely a délit eonnexe-nél jelentkezik, az idegen állam szempontjából nem büntetőjogi plusz, mert mint politikai deliktum, nem büntetendő cselekmény. Nem áll tehát a kiadatás iránt megkeresett idegen állam szempontjából, hogy a délit connexe tettesei „több rosszat" követnének el. A forradalomban nagyobb tömegek politikai törekvései nyilatkoznak meg; a forradalom és polgárháború az állam belső politikai átalakulásának processzusa, mellyel szemben az idegen állam a non interventio elvének megfelelően is közönyös. A politikai motivumokból elkövetett merényletek pedig mindig egyesek bűncselekményei, melyeket — mint éppen a Bote Fahne a Dato-esetre vonatkozólag megállapít ja — azért hajtanak végre, mert nincs erejük forradalmat csinálni. Jtt tehát hiányzik a tömeg-politikai actio, mely a délit connexenél a közönséges bűncselekményeket átfogja, az idegen államra nézve indifferenssé s a kiadatás szempontjából immúnissá teszi. A német birodalmi karmánv tehát jogilag abszolút