Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül

14 Ellentétes curiai joggyakorlat a bankjegyfelülbélyegzés körül. Irta: dr, Barlha József, budapesti gyakorló ügyvéd. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek 1920 március havában történt felülbélyegzése és az ezzel kapcsolatban viszszatartott 50%-os kényszerkölcsön a jogvitáknak nagy tömegét idézte elő, amely jogviták ama kérdés körül forognak, hogy vájjon a vitában álló felek közül ki tartozik a bank jegyfelülbélyegzés folytán előállott kockázatot viselni, illetve készpénz helyett a még mai napig is rendezetlen 50%-os állami kényszerkölcsön kötvényeket illetve ideiglenes pénztári elismervényeket elfogadni. Ezen jogviták túlnyomó részben pénzintézetek és magánfelek között keletkeztek, és bár az eként vitában álló feleknek a kockázat viselése szempontjából való helyzete teljesen egyenlőtlen, a kifejlődött joggyakorlat nemcsak, hogy ingadozó, hanem egyenesen ellentétes. A m. kir. Curia a Kereskedelmi Jog 1921 július 15-én megjelent 13—14. számában 79. sz, a, közzétett 1921 június 1-én P. IV. 1128/1921. szám alatt kelt határozatában kifejezésre jut azon nézet, hogy „1920. évi február hó folyamán köztudomás szerint már várható volt az osztrák-magyar bank pénzjegyeinek állami kényszerkölcsön szerzése céljából való lebélyegzése." Ezen köztudomású tényből arra következtet a Curia, hogy felperes „célzatosan halogatta a részére u. n. kékpénzben letett összeg felvételét a végből, hogy a lebélyegzéssel járó veszteséget magától elhárítsa." Ezen köztudomású tény legsúlyosabban a pénzintézetek terhére esik latba, amelyek általában teljes fedezet birtokában és igy kockázat nélkül kezelték üzletfeleik pénzeit és a közgazdasági élet mozzanatairól előbb és alaposabban szerezhettek tájékozódást, mint üzletfeleik. Ezen következtetés tételes alappal is bir, és pedig az 1920. évi 63. számú Budapesti Közlönyben 1920. március 16-iki kelettel közzétett 2260/1920. számú kormányrendeletben, amelynek teljes szövegét idézi az alább I. szám alatt közölt curiai Ítélet. — Ezen kormányrendelet a pénzintézetek pénztárainak 1920. március 17-én leendő zárvatartását rendelte el és a pénzügyminiszter már 1920. március 16-án a nap folyamán a nagyobb budapesti pénzintézetek vezetőit bizalmasan értesítette a kormányrendeletnek másnap leendő közzétételéről. A nagyobb budapesti pénzintézetek tehát már 1920 március 16-án mentesítve voltak a felülbélyegzés minden kockázatától, mert kormányrendelet tiltotta meg a pénzintézeteknek 1920 március 17-én a pénztári forgalmat. A gya-