Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Igazságosság és jog. 2. [r.]

124 Ahhoz azonban, hogy az ily íilniszal ágban foglalt gondolatnak készülék (filmet vetítő gép) utján többek előtt eszközölt kifejezésére a St.-nek egyéb rendelkezéseit alkalmazhassuk, a gondolatnak —- habár nem nyilvános előadás keretében — de legalább is többek előtt kifejezése szükséges. Igazságosság és jog. Irta: Dr. Heller Erik budapesti kir. főügyészi helyettes. (Folytatás,) III. Itt azonban, ahol az igazságosságról, mint jogbölcseleti problémáról van szó, bennünket nem ez a sub specie aeternitatis szemlélt igazságosság érdekel, hanem az, amelyik véges létünkben érvényesül. Hogy ennek a problémának a megoldásához közel ebi) jussak, mindenekelőtt rögzitenem kell azt a megállapítást, hogy az igazságosságot — sub specie aeternitatis szemlélve, tehát transzcendentális igazságosságot — a jószágmegoszláshelyes módjának ismertem fel. Ezzel a véges létben érvényesülő igazságosságot mint a szociális életben való jószágmegoszlásTa befolyással levő emberi tevékenység helyes módját lehet szembe helyezni és szociális igazságosságnak lehet nevezni. Tehát a transzcendentális igazságosságnál jószágmeg oszlásról, a szociális igazságosságnál ellenben jószágelosztásTÖl van szó. A szociális igazságosságnak azonban kétféle értelme van, egyrészt mint konstitutív, másrészt mint deklaratív igazságosság. Az utóbbit — amennyiben a társadalmi normák egyik csoportjáról: a jogról (v. ö. alább IV.) van szó, — legális igazságosságnak szokták nevezni. A legális igazságosságnál a javaknak nem értékítélet alapján, hanem annak az Ítéletnek alapján való elosztásáról van szó, amely a tételes törvény alá való szubszumálást megállapítja. Hogy a legális igazságosságot mégis igazságosságnak érezzük, annak alapja az a feltevés, hogy a törvényhozó az alkalmazandó jogszabály megalkotásánál in abstracto helyesen alkotta meg értékítéletét egyrészt a passzív jogalanyról, másrészt az elosztásra kerülő javakról, illetve terhekről. A legális igazságosságnál tehát az értékítéletek előre rögzítve vannak és a jogalkalmazásnál csak meg kell állapítani a már készen kapott értékítéleteket s le kell vonni az azokból folyó következtetést. Végeredményben tehát a legális igazságosság nem egyéb, mint in abstracto megállpitott és éppen ezért sablonok sze-