Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Igazságosság és jog. 2. [r.]

125 rint gyakorolt konstitutív igazságosság. JEz magyarázza meg a legális igazságosság viszonyát egy másik fogalomhoz: a méltányosságihoz. A méltányosságot szeretik az igazságossággal ellentétbe állítani, holott az valójában nemcsak nem ellentéte annak, hanem maga az igazságosság, amennyiben konstitutív értelemben vesszük ezt az utóbbit. Ellentéte a konstitutiv igazságosságnak csak a legális igazságosság lehet, olyankor, amidőn — mint a paradox parömia mondja —• „summum ius summa iniuria". Találóan mondja Berolzheimer,™ hogy igazságosság és jog között szükségképpen mindig bizonyos távolság van. Ez mindenekelőtt abból következik, hogy a jogszabály abstrakció, ez pedig sohasem lehet tökéletes. A méltányosság tehát a legális igazságosság korrektivuma,14 amely az annak természetében rejlő gyarlóságok miatt sohasem lesz nélkülözhető. A méltányosság tehát ugyanabból a forrásból merit, mint a legális igazságosság: magából a konstitutiv szociális igazságosságból*, ekként nem ellenlábasa a legális igazságosságnak, hanem édes testvére. Ezzel a felfogással — ugy látszik — ellentmondásban áll az, ha méltányos jogról (ius aequum) bes;zélünk. Mert ha a méltányosság a legális igazságosság korrektivuma olyan esetekben, amelyekben a jogszabály ellentétben van a konstitutiv igazságossággal, akkor a méltányosság nem lehet a. jogon belül, hanem csak valahol rajta kivül eső területen. Ez az ellentmondás valóban fenn is áll, amennyiben a méltányosságnak ehhez az eredeti értelméhez ragaszkodunk. A méltányosság ugyanis a jogban csakis ugy érvényesülhet, ha a jogban házag van, akár olyképpen, hogy az illető jogviszony szabáh'ozatlan, akár pedig olyképpen, hogy a jogszabály alkalmazásánál bizonyos lati tüdők lehetségesek (kiterjesztő vagy megszorító magyarázat stb.). Ha mégis beszélünk méltányos jogról, ugy a méltányosságnak más értelmet tulajdonítunk, mint ami ennek a kifejezésnek eredeti jelentése. Ilyenkor ugyanis a méltányosság a konstitutiv igazságosságnak a legális igazságosságon belül való érvényesülését jelenti, tehát a legális igazságosságba inkorporált konstitutiv igazságosságot.15 Ezzel végeztem is a legális igazságosságról elmondanl* Id. m. III. 98. u Ezt már Aristoteles (Nikomachosi Etika V. könyv, 10. fej.) is kifejti, akinek a méltányosságra (l-iv.y.i'.x) vonatkozó fejtegetéseihez ma sem tehetünk semmit sem hozzá. (Az Aristoteles müveire való utalások a/, illető művek Tanichnitz-féle stereotip-kiadásainak megfelelően történtek.) *• Az ilyen értelemben vett méltányosságot nevezi Gareis (iá. m. 38.) „eingebaute Billigkeit"-nek.