Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Igazságosság és jog. 2. [r.]

125 rint gyakorolt konstitutív igazságosság. JEz magyarázza meg a legális igazságosság viszonyát egy másik fogalomhoz: a méltányosságihoz. A méltányosságot szeretik az igazságossággal ellentétbe állítani, holott az valójában nemcsak nem ellentéte annak, hanem maga az igazságosság, amennyiben konstitutív érte­lemben vesszük ezt az utóbbit. Ellentéte a konstitutiv igazsá­gosságnak csak a legális igazságosság lehet, olyankor, amidőn — mint a paradox parömia mondja —• „summum ius summa iniuria". Találóan mondja Berolzheimer,™ hogy igazságosság és jog között szükségképpen mindig bizonyos távolság van. Ez mindenekelőtt abból következik, hogy a jogszabály abstrakció, ez pedig sohasem lehet tökéletes. A méltányosság tehát a legális igazságosság korrektivuma,14 amely az annak természetében rejlő gyarlóságok miatt sohasem lesz nélkülöz­hető. A méltányosság tehát ugyanabból a forrásból merit, mint a legális igazságosság: magából a konstitutiv szociális igazságosságból*, ekként nem ellenlábasa a legális igazságos­ságnak, hanem édes testvére. Ezzel a felfogással — ugy látszik — ellentmondásban áll az, ha méltányos jogról (ius aequum) bes;zélünk. Mert ha a méltányosság a legális igazságosság korrektivuma olyan esetekben, amelyekben a jogszabály ellentétben van a konsti­tutiv igazságossággal, akkor a méltányosság nem lehet a. jogon belül, hanem csak valahol rajta kivül eső területen. Ez az ellentmondás valóban fenn is áll, amennyiben a méltá­nyosságnak ehhez az eredeti értelméhez ragaszkodunk. A méltányosság ugyanis a jogban csakis ugy érvényesülhet, ha a jogban házag van, akár olyképpen, hogy az illető jog­viszony szabáh'ozatlan, akár pedig olyképpen, hogy a jog­szabály alkalmazásánál bizonyos lati tüdők lehetségesek (kiterjesztő vagy megszorító magyarázat stb.). Ha mégis beszélünk méltányos jogról, ugy a méltányosságnak más értelmet tulajdonítunk, mint ami ennek a kifejezésnek ere­deti jelentése. Ilyenkor ugyanis a méltányosság a konstitutiv igazságosságnak a legális igazságosságon belül való érvé­nyesülését jelenti, tehát a legális igazságosságba inkorporált konstitutiv igazságosságot.15 Ezzel végeztem is a legális igazságosságról elmondan­l* Id. m. III. 98. u Ezt már Aristoteles (Nikomachosi Etika V. könyv, 10. fej.) is ki­fejti, akinek a méltányosságra (l-iv.y.i'.x) vonatkozó fejtegetéseihez ma sem tehetünk semmit sem hozzá. (Az Aristoteles müveire való utalások a/, illető művek Tanichnitz-féle stereotip-kiadásainak megfelelően történtek.) *• Az ilyen értelemben vett méltányosságot nevezi Gareis (iá. m. 38.) „eingebaute Billigkeit"-nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom