Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Grosschmid Béni 70 éves

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Megjelenik havonként, július és augusztus hó Előfizetési ár: Egy évre 500 korona, félévre kivételével. 250 korona, negyedévre 140 korona. Egyes szám Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. ára mellékletekkel együtt 50 korona, a mellékTelefonszám: 142—58. lapoké füzetenként 40 korona. 2. szám. Budapest, 1922 február 1. III. évfolyam. X Grosschmid Béni 70 éves. Irta: Dr. Staud Lajos, kir. curiai tanácselnök. Grosschmid Béni... mintha már nem is név, hanem élő fogalom volna! Nagy és snlyos, mindenek felett pedig igen tiszteletreméltó fogalom. Ha valakivel összehasonlítanám, ugy az ephesosi Herakleitosszál hasonlitanám össze. Amint ez min denhen a mozgató erőt kereste s az örökké változóban és a szüntelenül változándóban: az életben és a természetben megtalálta a rendithetetlenül változatlant: az értelem törvényét és az ellentétek harmóniáját, ugy Grosschmid is, az élet örökké változó viszonyaiban a jog mozgató eszméjét keresve, az ellentétek harmóniáját az értelem és az igazságosság sugalma alapján teremti meg. Mindkettőtől eszméket, erőt ós kitartást merítünk. Mindkettőnél törni kell a fejünket, hogy meg- ós átértsük, — de amit belőlük megértettünk egyszer, az azután lényünknek örök alkotó részévé vált. „Kétszer nem léphetsz ugyanazon vízbe, tanitja a görög bölcs, mert más és más víz folyik hozzá; — aki egyazon, folyóba lép, más és más viz folyik feléje". így vagyunk Grosschmiddal és szerinte a joggal is. „A változás ,allandó", „A lélek határait nem találod meg, ha minden .utat bejársz is". „Mindenkinek közös törvénye az ész." „A nép harcoljon ugy a törvényekért, mint a falakért" (ért. itt a mostani ^várakat!). Erről a tőről vannak metszve Grosschmid Béni tanításai .is. „A jog csakis mint egyszersmind ethikai institutio bir létjogosultsággal" és ismét: „a jog és igazságszolgáltatás egyszersmind ethikai institutio". „A végcél: az igazságérzetet magunkban, öntudatra ébreszteni,, kiművelni. Tanulni nem azért, hogy tudjuk a jogtóteleket, hanem hogy érezzük az igazságot s ezzel második énünkké tegyük azt, ami inter virtutes summum bonum: vagyis a iustitiat. Minden jogtanulás" helyes végcélja csak az lehet, hogy magunkat gyakoroljuk az igazságban. Nem a törvény, nem a jogtudomány az, ami az emberiségnek disze. Sőt ezek ép ugy lehetnek átkai, mint áldásai. Ami e téren egyedüli disz: az a jog eszméjéért lelkesülő művelt, igazságos ember." „Az ész és helyesség minden emberi dologban a legfőbb törvény s a törMagyar Jogi Szemle. 5