Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

54 számunkra. A beismerés a terhelt nyilatkozata, vagyis egy em­bertől származó kijelentés. A fogalom ezen részének analízise az egyénit — tartalmilag: alanyi tulajdonságok egész szövedé­kének kifejtését irja elő.1 De más oldalról a beismerés olyan nyilatkozat, amellyel a terhelt a bűncselekmény elkövetését igaznak jelenti ki. Ennek a fogalmi alkatelemnek kifejtése pedig a tárgyi tulajdonságok boncolgatását követeli." A kettős3 szem­pont meghatározta követelmények teljesítése'elénk állítja a be­ismerés analizált fogalmát; az igy nyert képzet teszi aztán a vizsgálót, főleg a gyakorlati jogászt, a birót képessé arra, hógy a beismerés esetenkénti értékelésénél elméleti tudással felfegyverzett alapos Ítéletet mondjon. V * * * . ­A beismerő nyilatkozat alanyi szempontból való elemzése elsősorban annak az állapotnak meghatározásához vezet, amely­ben a kijelentés történik. Általános szabály az, hogy csak az öntudatos magatartásoknak van a cselekvő * akarata és tudata szerinti joghatása. Önként értetődik'ennélfogva, hogy a beisme­résnek is öntudatosnak kell lenni. A büntetőjogrendszer terüle­tén mozogva, könnyű szerrel meghatározható az öntudatosság­nak itt megkívánt állapota. Teljesen összeesik ez a beszámi­1 Ebbe a körbe tartozik tehát: a beismerő fizikai és psychikai álla­potának a nyilatkozat szempontjából való elemzése; a szándék kérdése: a beismerés megjelenési alakjai — és a beismerés motívumainak tana. 2 Az ezirányu fejtegetések során tárgyalás alá kerül az a kérdés, hogy mi a beismerésnek a tárgya. Ennek eldöntését meg kell előznie a beismerő kijelentés mibenléte tekintetében való állásfoglalásnak. A be­ismerő kijelentés tárgyának analízise elvezet a beismerés tárgyi terjedel­mének vizsgálatához s a minősített beismerés lényegének feltárásához. A probléma ebbeli vonatkozásának tudományos kiejtése és meghatáro­zása adja azután biztos alapját az értékelés (V. fe|ezet) körébe tartozó ama gyakorlati szempontból nagyjelentőségű kérdés mérlegelésének, hogy mint áll a beismerés oszthatóságának kérdése. A tárgyi elemzés­hez tartozik a bizonyító erő körvonalainak meghúzása. 3 Valamely fogalom általános elemzése az alany és tárgy kifejtése mellett megköveteli a tartalom tudományos vizsgálatát is. Hangsúlyoz­nom kell azonban e tételnek általános jelentőségét. A beismerés tartalma a jelen esetben az, hogy az büntetőjogi vonatkozású. A tartalmi tárgyalás körébe tehát általános büntetőjogi fogalmak tartoznának, amelyek ekként tanulmányom keretén kivül esnek. A látszólagosan a tartalmi analízis körébe eső és témámmal közvetlen vonatkozásban álló kérdések a kimélyített vizsgálat eredményeképen vagy az alanyi, vagy a tárgyi elemzés szerves részei. Ezekre a határon álló kérdésekre az illető helyen rá fogok mutatni. 4 A „cselekvő" kifejezést itt legáltalánosabb értelemben haszná­lom, amikor a cselekvés a kijelentést, nyilatkozatot, sőt a mulasztást is magában foglalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom