Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

53 kifejezett beismerósi kötelességgé alakúi át, s felüti fejét a tortura is. Hangsúlyoznom kell, hogy az éles rendi tagozódottság a büntető eljárás terére is kiterjedt. A nemesi rendből való terhelt nyilatkozatai egészen más értékelés alá estek, mint a jobbágyoké. Az aranybulla, majd főleg a Hármaskönyv a nemesi jogok rendszerében a büntető pernek is egészen különleges alakját létesitette a nemesek számára. E per szerkezete az Írásbeli polgári per berendezését követte, a hosszadalmas, a többszöri periratváltási szabadságban a védelem szabadságát juttatván kifejezésre. A beismerés véget vetett a „per"-nek, s a „birság" alkalmazása iránti ujabb eljárás következett. A mohácsi vész után következő bizonytalan jogállapotra azok a törvények vetnek világot, amelyek elrendelik, hogy a nagyobb bűncselekmények a háború idején is üldöztessenek.105 Annyi kétségtelen, hogy a jobbágyokkal szemben a nyomozó elv volt. érvényben a beismerés formái-perjogi értékelése, s a tortura alkalmazása mellett.106 A tizenhatodik-tizenhetedik században sürün fordulnak <elő nálunk is a boszorkányperek. A' boszorkányperekben nyilatkozik meg főleg egész teljességében a nyomozó rendszer inquizitórius elj kinpad minden borzalmasságával, mégis azzal az emlitésreméltó jelenséggel, hogy a beismerés nem feltétlenül szükséges a bűnösség megállapításához.107 A beismerés értékelése a tizennyolcadik század végén jelentkező s. hazánkra is kiterjedő reformeszmék hatása alatt a magyar büntetőper jogban is a szabadelvüség és felvilágosodottság jegyében történik. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve, mint a vegyes rendszer követelménye, mind erőteljesebben érvényesül a reformjavaslatokban, s az 1843-iki javaslat ebben a tekintetben is diadalmas alkotás. így jnt el a magyar jogrendszer a gondolatok és eszmék fokozatos fejlődésének utján arra a magaslatra, ahol a jogrendszert a nemes, eszményi és tisztult elvek uralma irányítja. III. FEJEZET. A beismerés fogalmának alanyi szempontból való elemzése. A beismerést a terhelt olyan nyilatkozataképen határoztuk meg, amellyel igaznak jelenti ki azt, hogy a bűncselekményt elkövette. A fogalom elemzése két irányú utat jelöl ki ^ 1536. XIV., 1552. XXVI. t.-c. és mások. 106 Jellemző e korszak büntetőperjogának állására III. Ferdinánd Praxis Criminálisa. 107 V. ö. Komáromy András: Magyar boszorkányperek oklevéltára.