Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

49 veszi körül, amely ellenáll idegen eszmeáramlatok hóditó törekvéseinek. Különösen igy van ez az angol jogélet terén, a büntetőperjogrendszerben s ott is a bizonyitási jogban. Mikor a kontinentális büntetőperjogrendszerben a tortura fénykorát élte, az angol Common law egymásután fejleszti a beismerés önkéntességét és szabadságát biztositó rendszabályokat. A kontinentális perjogok a "beismerést egy olyan jogi állapot egyedüli megteremtő eszközének tekintik, amelyben a legnagyobb lelki és jogi nyugodtsággal mondhatják ki a bünösségi Ítéletet, s ekként a beismerést alakszerüleg értékelik: ugyanekkor az angol jogfelfogás tartalmi és tárgyi elemzés alá veti a terhelt nyilatkozatát, s a tágan értelmezett beismerésnek két alakját teremti meg: a bűnösség elismerését (plea of guilty) és a szoros értelemben vett beismerést, s a kettőt eltérő jogi bánásmódban részesiti. Az angol büntetőperjog sajátszerű intézménye a plea of gűilty. Eredete összefüggésben áll az esküdtszék kifejlődésének körülményeivel.94 Az esküdtszéki főtárgyaláson, az esküdtszék megalakulása előtt felolvasta a biró a terhelt előtt a vádiratot. Ezt a mozzanatot a terhelt nyilatkozata követte. E nyilatkozatában kijelenthette azt, hogy bűnösségét elismeri. Ez a nyilatkozat a plea of guilty, mint confessio in jure. Perjogi hatálya az, hogy általa a tény és jogkérdést akként tekintették eldöntöttnek, hogy a biró az esküdtszék megalakitása, tehát az esküdtszék megkérdezése nélkül hoz Ítéletet.95 A plea of guilty-t tehát az angol jogfelfogás akként értékeli, hogy általa a terhelt önmaga hoz saját maga ellenében büntető Ítéletet; vagyis nyilatkozatával, alanyi tudata és belső érzése erejével akként dönti el a bűnösség kérdését, hogy azt vitán kivül állóvá teszi, szükségtelenné és feleslegessé deklarál minden bizonyítást. Viszont az angol büntetőper jog tekintetbe veszi a nyilatkozó terhelt emberminőségét. Gondol arra, hogy a plea of guilty helytelen ténybeli értékelésen nyugvó helytelen jogi, társadalmi és erkölcsi értékelés eredménye lehet. A plea of guilty ugyanis a bűnösség elismerését tartalmazza. Ezért a nagyobb sulyu bűncselekmények esetén96 a biró figyelmezteti a terheltet, hogy ne tegyen bünösség-elismerő nyilatkozatot, vagy vonja azt vissza, mert különben kénytelen volna elitélni, 94 Utalok e tekintetben Vámbéry, Brunner és Glaser fejtegetéseire. 95 Látszólag a plea of guilty azzal a joghatállyal bir, mint az esküdtek bűnösséget megállapitó verdiktje. Az angol jogfelfogás azonban még nagyobb hatályt tulajdonit neki. Ha az Ítélet az esküdtek bűnösséget megállapitó verdiktjén alapul: akkor a felsőbiróság fellebbezés esetében megsemmisitheti az esküdtszék Ítéletét és uj Ítéletet hozhat: a plea of guilty-re alapított Ítéletnél a felsőbíróságnak ez a joga kétes volt. L. Vámbéry i. m. 287. old. 98 Főleg halállal vagy hosszabb tartamú szabadságvesztésbüntetéssel (pénal servitude) sújtott cselekményeknél. Maeryar Joei Szemle. ^