Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Kritikai tanulmányok a közjog és a magánjog megkülönböztetésének a kérdéséhez

29 Végül van olyan felfogás is, amely szerint jog és állam csak különböző oldalú, két különböző oldalról való szemlélete ugyanannak a dolognak. A magam álláspontja a következő: Ismeretelméleti szempontból rá kell mutatni arra. hogy a jog és az állam különböző kategóriák alá esnek. A jog normativ fogalom, valami, aminek lennie kell; az állam ellenben reáiis életnyilvánulás, a szociális lét egyik formája, lélektani motí­vumokon nyugvó hatalmi viszonyt, szóval valami létezőt jelentő fogalom. Ezek a fogalmak igy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az állam főhatalmának biztosítására kényszerjellegü, vagvis más­szóval jogi szabályokat bocsát ki; a jognak pedig ahhoz, hogy ne csak logikai kategória legyen, hanem hatályosulni is tudjon, az államnak, ennek a reális létű jelenségnek az erőhatalmára van szüksége. A jog szabályainak érvényt csak az államhatalom képes adni. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogv ennek a tételnek az elismerésével már a jogi pozitivizmus zászlaja alá állottam. Más helyütt kifejtettem, hogy a jog érvényességére vonatkozó felfogásom, mely más érvényességet, mint a tételes jog értel­mében valót, el nem ismer, egyáltalán nem akadálva a tételes tökéletlenségeken felülálló apriorisztikus, örökérvényű jog­helyességi elvek elismerésének. Kifejezést adtam abbeli meg­győződésemnek, hogy a jogbölcseletben is van minden pozitiviz­muson felülemelkedő „philosophia perennis".30 S ha van valaki, aki örömmel látná, hogy a mult tévedéseiből és a jelen tragikus vívódásaiból egy tisztultabb természetjogi áramlat szülessék ujjá, amely a múlthoz hasonló merész lendülettel terelje végre igaz útra a meddő harcokon elvérző emberiséget, ugy bizo­nyára én vagyok az. Bármilyen feltétlen hódolattal is tekint az igazi jogász a jogeszmény felé, érvényes jognak csak azt ismerheti el, ami hazájának jogforrásai szerint az. E nélkül a tételes jog tanát menthetetlenül önkényes és ellentmondó tanítások szörnvü özön­vize árasztja el, mint az a XVIII. században történt, amikor a túltengő természetjog behatolt a tételes jogok tanába a dogma­tikai és jogpolitikai szempontok teljesen összezavarodtak a tételes jogi tankönyvekben és végül már senki sem tudta, hogy abból, amit tételes jog címén tanit, tanul, illetőleg alkalmaz, mi tételes jog és mi a. természetjogászok Íróasztal mellett ki­gondolt önkényes spekulációja. A jog és állam szoros kapcsolata innen van: a tételes jog, ez a normativ természetű légies valami, az államhatalom szuro­nyain, mint reális valóságokon nyugszik. A jog és állam corre­lativitására vonatkozó felfogások tehát helytállók. 30 L. szerző id. m. M. I. Sz. I. évf. 2. sz. 100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom