Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám - Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok joghatálya
10 házassági bontóper indítása előtt összeomlott házassági kötelek minden egyes esetben ismételt peres eljárásban bocsáttatnék uj birói döntés alá. Minthogy ezek szerint a hatályban levő jogszabályok nem nyújtottak kellő módot arra, hogy a nem magyar bíróság által az emiitett házassági perekben hozott bontó Ítélettel elválasztott házasfelek Magyarországon uj házasságot kössenek, jogszabályalkotás utján kellett lehetővé tenni, hogy az ilyen bontó ítélet az érvénytelenül felbontott házasságot megszüntető hatályt nyerjen a magyar jogszabályok szerint is. Fennálló jogunk merev alkalmazásából folyó méltánytalanságok a személyi állapotot tárgyazó egyéb birói határozatok tekintetében is megvannak, de korántsem idéznek elő olyan fonák helyzeteket, mint az emiitett bontó Ítéletek. A Magyarországtól elszakított területen a megszállás tartama alatt lakott magyar állampolgárok családjogi viszonyaiban beállott és az utódállamok hatóságai által szabályozott mindazoknak a változásoknak összefoglaló jogi .rendezése, amelyet a trianoni békeszerződés által teremtett helyzet tesz szükségessé, a törvényhozás feladatkörébe, illetőleg az utódállamokkal kötendő egyezmények keretébe tartozik. Minthogy azonban a feleknek igen nyomós érdeke fűződhetik ahhoz, ,hogy családjogi helyzetüket sürgősen tisztázhassák, kormányunk nem zárkózhatott el az elől, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás a vonatkozó kérdéseket véglegesen nem rendezi, illetőleg az utódállamokkal a kérdéses joganyágot egyezményi uton nem szabályozza, az érintett családjogi viszonyoknak egy részére nézve az 1920 : VI. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján a fennebb körvonalazott kérdéseket jogszabályalkotás utján, minisztériumi rendelettel oldja meg. Ez a historikuma a „Magyarországtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen működő bíróságoknak személyi állapotát tárgyazó ügyekben hozott határozatai tárgyában" cimen megjelent és az 1921. évi november hó 22-én életbelépett 9874/1921. M. E. számú rendelet keletkezésének. A rendelet abból az alapelvből indul ki, hogy a felek érdekeinek és az ezekhez fűződő erkölcsi szempontok kielégítésének szem előtt tartásával számolni kell a megszállás erőszakos tényének következtében előidézett helyzet gyakorlati követelményeivel, amelyek azonban csak olyként voltak figyelembe vehetők, hogy a rendelet a magyar bíróságoknak magyar állampolgárok házassági pereiben való kizárólagosságán, mint házassági jogunk sarkalatos alapelvén, az elszakított területre korlátolt területi és a megszállás tartamára korlátolt időbeli határok között bizonyos megszorítást eszközölt.
