Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok joghatálya

11 A rendeletben szabályozott kérdések tartalmilag egymása tói két különálló csoportra oszthatók fel. Első része „Volt magyar állampolgárok személyi állapotát tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok" cimen azokra a magyar állampolgárokra vonatkozik, akik magyar állampolgárságukat a trianoni békeszerződés értelmében-elvesztették és az utódállamok valamelyikének állampolgárságát szerezték meg. Az érdekeltek e csoportjára nézve nyilván mérvadó volt az, hogy ezek az állampolgárok a trianoni békeszerződés életbelépésével személyi állapotaikat tárgyazó ügyeikre nézve amúgy is rendszerint abban az utódállamban hatályos jognak uralma alá, illetőleg annak á hatóságnak (biróságnak) illetékessége alá kerültek, amelynek állampolgáraivá lettek. Ezekre nézve az 1. §. kimondja, hogy a személyi állapotukat tárgyazó ügyekben a megszálló hatalom birósága által a trianoni békeszerződés életbelépése előtt hozott határozatot nem lehet abból az okból érvénytelennek tekinteni, hogy a határozatot nem magyar biróság hozta (Pp. 414. §. 4. pontja). Ha tehát pl. magyar állampolgár olyan elvált nővel óhajt Magyarországon házasságot kötni, akinek férje a trianoni békeszerződés életbelépésekor román állampolgár iett és akinek házasságát az említett területen és időben működött bíróság bontotta fel, a házassági bontóperben hozott határozatot a jövőben magyar hatóság és bíróság nem kifogásolhatja pusztán abból az okból, hogy a határozatot nem magyar bíróság hozta és ha a Pp. 414. §-ának 4. pontján kívül az ebben a §-ban felsorolt más okból a külföldi biróság határozatát érvénytelennek minősíteni nem lehet, nincs akadálya annak, hogy a határozat a korábbi házasság megszűnésének igazolására elfogadtassák. A rendelet 1. §-a az egyöntetűség érdekében és a közös elvi alapnál fogva a mondott irányban a személyi állapotot tárgyazó, a szövegben kimerítően felsorolt ügyekben hozott bírói határozatokról rendelkezik, de a szóbanlevő határozatok érvényességének elismerését a személyi állapotról rendelkező részükre korlátozza; ennélfogva a határozatoknak egyéb (pl. vagyonjogi, a gyermekek elhelyezésére vonatkozó) rendelkezései érvényességük tekintetében elismerésre számot nem tarthatnak. Figyelmet érdemel, hogy az 1. §. nem foglalja magában az utódallamok hatóságainak, esetleg bíróságainak más személyi állapotot tárgyazó (pl. örökbefogadási, törvényesitési) ügyekben hozott határozatait vagy intézkedéseit sem. Még eljövendő feladat tehát annak a kérdésnek megoldása, hogy ezeknek a határozatoknak és intézkedéseknek minő hatályt fogunk tulajdonítani. A rendelet második része „Magyar állampolgárok házassági perében hozott bírói határozatok" címet viseli és azokra