Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám - Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok joghatálya
9 illetve annak az állandóan követett birói gyakorlattal is érvényre emelt jogelvnek folyományaként, hogy, magyar állampolgár személyi állapota felől csak magyar bíróság Ítélete hatályos, ugy rendelkezik, hogy külföldi bíróságnak magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó perében hozott ítéletét csak abban az esetben lehet érvényesnek elfogadni, ha nemzetközi szerződés igy rendelkezik, azonban ilyen rendelkezést tárgyazó nemzetközi szerződést eddig nem kötöttünk. Az előadottak szerint tehát a szóbanlevő birói határozatokérvénytelenek. Ámde ennek a mind nemzetközi jogi, mind magánjogi szempontból egyedül helyes álláspontnak a mai viszonyok között merev keresztülvitele és következetes gyakorlati alkalmazása az érdekeltek körében súlyos, gyakran létérdekeiket fenyegető méltánytalanságokat idéz elő. Különösen az a házasfél, akinek házasságát az elszakított területen működött bíróság, mint az utolsó közös lakhelynek perrendszerüleg illetékes bírósága, felbontotta és aki Magyarországon uj házasságot akar kötni, ezt csak akkor tehetné meg, ha az illetékes magyar bíróság előtt indítandó uj, törvényszerű házassági bontóper során házasságát jogerősen magyar bíróság bontja fel. A magyar hatóságok, jelesül a magyar állami anyakönyvvezetők, az emiitett területen és időben hozott ítéleteket ugyanis a korábbi házasság megszűnésének igazolására nem fogadják el. Felette méltánytalan ez az állapot az érdékeit félre nézve akkor, ha elvált házastársa az utódállamok valamelyikének területén már uj házasságot kötött. Alakszerű házassági bontóper indítása esetében súlyos nehézségek merülnek fel a kereset kézbesítése körül. A keresetre hozott első végzést rendszerint mindegyik házasfélnek saját kezéhez kell kézbesíteni, mert az esetek többségében hirdetményi idézésnek helye nincs (Pp. 648. §.). Minthogy pedig az alperes házastárs rendszerint nem Magyarországon, hanem az utódállamok valamelyikének a területén lakik, a kézbesítést csak a nemzetközi jogsegély igénybevételével és viszonylag csak igen csekély számú esetben lehetne foganatosítani, mert a román és a szerb-horvát-szlovén hatóságok még a kézbesítésre irányuló megkereséseinket sem foganatosítják. Fokozott mértékben merülnének fel a nehézségek az utódállamok területén eszközlendő bizonyítás felvétele körül. Nem mellőzhetjük el annak a megemlítését sem, hogy uj bontópernek lefolytatása az érintett nehézségek mellett a felekre nézve igen hosszadalmas és költséges, a szigorú jogi következetesség érdekében felzavarja a birói Ítélettel inár egyszer rendezett és bizonyos nyugvópontra jutott családjogi helyzetet és a házasfelek önérzetét mélyen sértő fonák helyzeteknek előidézését vonhatja maga után, ha a bensőleg már a szabályellenes l