Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A valutaperek

A háború előtti törvényeinkben e kérdés . megoldásához vagy semmi, vagy elégtelen rendelkezést találunk. A keresk. törv. 326. §-a erről a kérdésről első látszatra kielégitő. módon rendelkezik, behatóbb vizsgálatnál azonban látni fogjuk, hogy ez nem kielégitő. Az id. 326. §. ugyanis a másod, bekez.-ben azt írja elő, hogy ha a szerződés idegen pénznemről szól, a fizetés országos pénznemben történik oly módon, hogy a teljesités helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint az idegen pénznem a mi pénzünkre átszámítandó, ha csak a felek az idegen pénznemben való fizetést „valóságban", „természetben" vagy hasonló kifejezésekkel kifejezetten ki nem kötötték, mely esetet a jelen meg-1 beszélésemből — természetesen — kikapcsolok. Ez a jogszabály, bármily egyszerűen látszik lenni, teljesen elégtelen. Ez a §. ugyanis csak akkor alkalmazható egyáltalában, ha a fizetés belföldön teljesitendő. Továbbá nyilvánvaló, hogy ez a §. normális pénzviszonyokat tételezett fel és nem készült olV időre és viszonyokra, midőn a magyar korona pl. annyit ér* mint egy fél schweizi centim. E §. továbbá feltételezi, hogy a fizetést a lejárat napján teljesitik és hogy nagy árfolyamfluktúatio nincs. Ilyen feltételezések mellett természetesen könnyű és egyszerűnek látszik a 326. §-nak alkalmazása. Ezt a §-t azonban a mai teljesen megváltozott és felfordult gazdasági viszonyok közt is feltétlenül és szószerint alkalmazni akarni, az teljes félreismerése a mai megváltozott gazdasági viszonyoknak. Normális időben és normális gazdasági viszonyok között normális jogáilapot rendezése céljából megalkotott jogszabályt nem . lehet a mai viszonyokra alkalmazni. Habár a rebus sic stantibus-féle clausula nem is bir a jogrendszerben általános érvénynyel, érvényesülnie kell akkor, midőn a gazdasági viszonyok időközben teljesen megváltoztak. Azért foglalkozni kell a judicaturának, a törvényhozásnak és a jogirodalomnak azzal a kérdéssel, hogy ezekben a valutaperekben mi legyen az alkalmazandó jogszabály? Mielőtt erre,a kérdésre rátérek, még csak röviden érinteni óhajtom az eddigi judicaturánkat és azt, hogy nem csak a keresk. törvény, hanem a váltótörvény is tartalmaz a kérdésre vonatkozólag rendelkezést. A váltótörvény 37. §-a ugyanis azt rendeli, hogy ha a váltó idegen pénznemről szól, a fizetés országos pénznemben teljesíthető aszerint az árfolyam szerint, melyet a fizetési napot megelőző napon jegyeztek. Nyilvánvaló a két törvény rendelkezései közt az eltérés. A keresk. törv. ugyanis az országos pénznemben való fizetést