Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Alaptörvény a békeszerződésben

78 A novella a hitelesítést eltörli, amennyiben a meghatalmazás ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő részére lett kiállítva. (1. $.) A felek képviseleti kérdésében szabadalmi ügyekbon az volt a szafcály, hogy azokban a Berekben, melyekben az ügyvédi képviselet kötelező, a felek magukat csak ügyvéd által képviseltethették. A novella szerim pedig a felek o képviseletet akár ügyvédre, akár szabadalmi ügyvivőre bizhatják, amit helyeselni kell, mert ezáltal, ugy amint a szabadalmi bíróságoknál az ítélkezést jogi és műszaki képesítésű birák végzik, kifeje7,ésre jut ennek a két fontos elemnek az egyenjogúsítása a képviseletnél is. ami a felek érdekeit előmozdítani mindenesetre alkalmas. (7. |.) Fontos rendelkezést tartalmaz továbbá a 2. mely megengedi, hogy a szabadalmi bíróság az oltalmi idejét meghosszabbithassa azoknak a szabadalmaknak, melyek a háború alatt a háborús viszonyok miatt megfelelően kihasználhatók nem voltak. Kényes kérdések fognak ezzel kapcsolatban birói döntésre kerülni. Azokról, kik megszűnt, de a novella alapján felélesztendő szabadalmakat jóhiszemüleg használatba vettek, anovella megfelelően gondoskodik. Kizárólag fiskális érdeket szolgál a novella 8. §-a, mely a különbőz/; szabadalmi dijak felemelhetéséről rendelkezik. A felemelés mérvét és módozatait rendelet fogja megállapítani. Azt hiszem, hogy a bevételtöbblet kitehet körülbelül évi 4—5 millió koronát, ha az eddigi forgalom megmarad, amire eddig még kilátás van. Ne hogy azonban a dijak felemelése a szegénysorsn feltalálókat túlságosan sújthassa, a törvény ezekről megfelelően gondoskodik. (9. §.) Igen fontosak ezek a rendelkezések, melyek a szabadalmi bíróságokra közvetlenül vonatkoznak. (3—6. §§.) A novella mindenekelőtt azt a rég kifejezett kívánságot valósítja meg, hogy a szabadalmi bírák között megszüntet minden különbséget Eddig ugyanis a műszaki képesítésű birák sem az elnöki, sem az alelnöki állásra kinevozhetők nem voltak, ami igazán tarthatatlan és igazságtalan volt. A novella szerint ez a disparitás teljesen megszűnik. A szabadalmi bírákra — beleértve természetesen az elnököt és az alelnököt is — mindazok a rendelkezések lesznek alkalmazandók, melyek az itélőbirák függetlenségét, elmozdithatatlanságát, javadalmazásét, nyugdíjazásénak korbatárát szabályozzák. (4. §. utolsó bekezdés.) Ezáltal végre valahára a szabadalmi birák megkapták azt a jogállást, mely őket mindig megillette, de külsőleg elismerve -nem volt: most már a szabadalmi birák egyenlők a rendes bírákkal, ugy, hogy ezentui senki sem kételkedhetik többé abban, vájjon az a szabadalmi bíró tényleg biró-e vagy micsoda? A törvény mindezt külsőleg is kifejezésre juttatja, amennyiben elrendeli, hogy a szabadalmi hivatalnak „szabadalmi bíróság" a szabadalmi tanácsnak „szabadalmi felsőbíróság" lesz a hivatalos elnevezése. Megemlítendő még, hogy a novella szerint a szabadalmi bíróság vagy felsőbíróság elnöke csak az lehet, ki a szabadalmi birói qualificiation felül még kimutat a törvényben közelebbről meghatározott bizonyos előző szolgálati időt. Végül megemlítendő, hogy a birói osztály rendesen háromtagú, fellebbvitel esetén öttagú tanácsban, a szabadalmi felsőbíróság pedig mindig öttagú tanácsban (az eddigi 7 tagu tanács helyett) dönt. A szabadalmi bíróság háromtagn tanácsában két, az öttagú tanácsában pedig három biró műszaki, miáltal a novella ebben a kérdésben Ls a műszakiaknak megadja azt a pozíciót, mely őket régóta megillette és melyet a szabadalmi ügyek mivolta megkövetel. Bármennyire kívánatos lett volna, ha nem csak novellát, hanem sok más kérdésre kiterjedő, teljes uj törvényt hoztak volna, ami remélhetőleg nem késik soká, mégis örülni kell ennek a novelláris törvénynek is, mert ez is haladás.