Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Alaptörvény a békeszerződésben

77 "hatálytalanná váltaknak tekintendők. Az „ellenségek között" viszony fenn forgása a Függelék 1. §-a folytán az entente-államok kereskedelmi tilalmai alapján itélendők meg-. Míg az angol jog e részben főleg a lakhely elvén áll, addig a francia háborús jog ugy az ellenséges lakosok, mint az ellenséges honosok irányában egyaránt tiltotta az ügyletkötést. Vitás kérdések fognak támadni a csupán bizonyos ügyletekre vonatkozó, részleges kereskedelmi tilalmak, továbbá a szerződési jogok időközbeni átszállása (engedmény, öröklés stb.) eseteiben A hatálytalanuláshoz elegendő, ha a szerződést kötő több fél közül kettő kerül ellenséges viszonyba. Kétes, hogy u kezes és a főadós vagy hitelezők közötti viszony mennyiben érintheti a íőügyletet. A szerződés (contrat) kitételen a francia-angol jogi műnyelr csak a kötelezettségvállalást tartalmazó kétoldalú ügyleteket érti; a tulajdonátruházások tehát csak közvetve, az alapul szolgáló kötelmi jogcím hatálytalanulása esetén dőlnek meg. A hatálytalanná válás a szó szoros .--zigoru értelmében veendő, tehát a békeszerződésben megjelölt kivételektől eltekintve, az ellenséggé válás előtt lejárt teljesítési vagy kártérítési igények is egyaránt elenyésznek. Csak az alaptalan gazdagodás cimén lehet, megtérítést követelni. A hatálytalanulás az ellenséggé válás időpontjáig visszahat, de azon tul a szerződéskötés időpontjáig nem, miért is az ellenséggé válás előtti teljesítések rendszerint nem követelhetők vissza. Az "llenséggé válás után megkötött szerződések ab ovo hatálytalanok. A 234. cikk a) pontja a hatálytalanulás alul kiveszi az illető szerződésben meghatározott cselekmények vagy fizetések végzéséből előálló tartozásokat és egyéb pénzbeli kötelezettségeket, amely rendelkezés számos további kérdésnek és kételynek enged teret. E rendelkezésnek hivatalos magyar fordítása nem egészen megfelelő s a 251. cikkben foglalt azonos rendelkezésrész hivatalos fordításával is ellenkezik. A hatálytalanulás az ellenséges viszony, illetve a kereskedelmi tilalom megszűnése utáni reaktiválással tárgytalanná válik, enélkül azonban bizonyára érvényesíthető a korábban hozott ítéletek ellenében is. A hatálytalanulás főszabályával szemben a békeszerződés 234. cikkének további része, valamint az V. cim Függeléke fontos kivételeket tartalmaz. A 234. cikk d) pontjának az elszakadó területek lakóinak ügyleteit hatályban tartó rendelkezése az entente'-nak az osztrák delegációhoz intézett egyik jegyzéke szerint csak az entente-honosokkal kötött ügyletekre vonatkozik. A 234. cikk c) pontjában a „volt magyar királyság állampolgárai" kitétel az összes magyar honosokat jelenti, nem pedig csupán a Magyarországtól elszakított területeken illetőséggel bíró személyeket, mint amely értelemben > kitételt a 246. cikk használja; eszerint az összes magyar honosoknak az Északamerikai Unió és Japán honosaival kötött ügyletei a békeszerződés hatálytalanító rendelkezései alól kivétetnek, ami azonban nem zárja ki az illető jogviszonyra alkalmazandó nemzeti jog szerinti hatálytalanulást. A 234. cikk b) pontja érvényben tartja azon szerződéseket, amelyek teljesítését valamely entente-állam kívánja: az u. n. gazdasági lehetetlenülésre való hivatkozás azonban bizonyára nem lesz kizárva ezen ügyleteknél sem. A szabadalmi törvény módosítása. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. módosítását és kiegészítését tartalmazó 1920. évi XXXV. t.-c. a „Budapesti Közlöny" f. é. 259. számában megjelent; életbeléptetéséről a kereskedelemügyi m. kir, miniszter rendelettel legközelebbről gondoskodni fog. Erre a törvényre fiskális szempontból, továbbá a. háború folytaw megváltozott viszonyoknál fogva és végül abból az okból volt szükség, mivel néhány szervezeti kérdés régóta módosításra szorult. E törvény lényegesebb rendelkezései a következők: Eddig a külföldön kiállított meghatalmazás oly szigorú hitelesítési szabályoknak volt alávetve, hogy azok az ügymenetre gátlólag hatottak.