Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

és a posta terén bojkott alá veszi, ami kétségtelenül a telünk külföldre szökött kommunisták pokoli aknamunkájára vezethető vissza. Ilyen távoli erkölcsi terror érezhető ki Bcnes cseh külügyminiszter nyilatkozatából, mely szerint a csehek, románok, s jugoszlávok lesznek a magyar békeszerződés, őrei!10 Undok, aljas és lealázó erkölcsi terror volt az is, midőn a kommunisták népbiztosai a Vörös Újságban arra hívták fel a házmestereket, viceházmestereket éa cselédeket-, hogy a burzsoá lakók viselkedését ellenőrizzék; tartsák számon, hogy kik járnak hozzájuk; sok látogatójuk van-e, s egyáltalában nem gyanus-e magukviselete. Hasonló erkölcsi ter ror volt az, mikor a bíróság tagjait arra kény szeri tették, hogy a vörös katonák közé lépjenek be; hogy május 1-én a kommunisták vörös diszmenetében résztvegyenek; hogy a bünperek likvidálásánál referáljanak a két munkásból s egy züllött ügyvédjelöltből, mint elnökből áJló bizottságban; s hogy a papi javak összeírásánál a felsőbíróság tagjai részt vegyenek stb. Lehetne még a terrort az eszközök látószögével azon az alapon is osztályozni, hogy mily életjavak veszélyeztetése van kilátásba helyezve. Ez az osztályozás azonban igen aprólékos volna, a részletezés helyett tehát csak azt emelem ki. hogy a megfélemlítés rendszerint csak egy vagy egyes életérdekeket támad meg; kivétel ez aló] a kommunista terror, mely minden és pedig ugy morális, mint fiziológiai életérde keket bevont a rémités körébe. Úgyszólván nem volt életfunkciójuknak egyetlenegy megnyilvánulása sem, melyet a kommunisták a rémités keretébe nem vontak volna. Teljesen meg volt a művelt ember bénítva, fizikailag" s erkölcsileg, a terror gépezetének változatosan, de mindig elevenbevágó pokoli működésétől. És, ha most visszagondolunk a rémuralom napjaira s az erkölcsi tortarra minden fajára, amit a műveletlen, bestiális hordák alkalmaztak finoman cizellált, mű veit lelkű emberek ellen, méltán csodáljuk az idegrendsz^j teherbírási képességét. 4-. A terrornál meg kell különböztetni annak különböző intenzitási fokát. A rémités erejétől függ, hogy az teljesen lenyügözi-e a megtámadottat; vagy némi erkölcsi szabadságot fennhagy; — vagy teljesen hatástalan. Ez utóbbi esetben rémitésről nem is szólhatunk:, mert annak legfőbb ismérve az akarat lonyügözése s megbénítása hiányzik. A fizikai erő szak sem tartozik ide. mert az már nem a veszély valószínűsége, hanem annak megtestesitése. A megfélemlítés a valóság gal, a realitással szemben olyan, mint az előkészületi cselekmény vagy kísérlet a bevégzéshez viszonyitva. Hogy a meg M Budapcbli Ilirlap 1920 jnnins 9.