Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

felemlítő teljesen lenyűgözi-e az akaratot vagy sem, az i ugyannak céljától, hatalmától s a felhasznált félemlités eszközének minőségétől stb. Ha a cél csak az akarat teljes megtöret sével érhető el és erre képes- a kényszerítő, a megfélemlítő az akaratot teljesen guzí-baköti. Ellenkezőleg részben bizonyos mozgási szabadság megmarad. A félelemkeltés gyengébb foka soha sem altruizmusból vagy részvét bői keletkezik, hanem vagy annak felismeréséből, hogy a kitűzött célnak kisebb megfélemlítés révén is inkább aláveti magát a/ ember, hogy sem kitegye magát a fenyegetés megvalósításának, vagy mert a tierrorizáló nagyobbfoku kényszert nem. képes alkalmazni: — A kényszercselekményeknél s magatartásoknál ugyanis a kényszeritett részén az ösztönöknek, vágyaknak, szükségérzéseknek két egymással szöges ellentétben álló faja kerül egymással összefüggésbe. Egyik vonzó, másik taszító mozgási törekvéssel van- telítve, egyik kellemes, máf-iik kellemetlen. Az egyik állapotot megakarjuk őrizni, a másiktól szabadulni kívánunk. Ámde a rémités fellépése folytán a két tudat tartalom oly korrelációba kerül egymással, hogy egyik csak a másik feláldozása révén maradhat meg. A megfélemlített tehát behódolás előtt mindig azt mérlegeli, hogy mikor vészit kevesebbet s mikor nyer többet, — nkkor-e. lia kiteszi magát a félemlités tartalmát képező veszély megvalósításának, s megmenti a kellemes állapot feltételeit, vagy akkor, ha ezt áldozza fel, hogy a fenyegetéstől megszabaduljon. Hasonló axiológiai folyamat pereg le a /megfélemlítő ^mentalitásában is, annál nagyobb erőkifejtést tesz a megfélemlítésnél, — ha ez képességétől s hatalmától függ, minél nagyobb előny kecsegteti és minél ellentétesebb érzelmek váltják ki a terrort, és megfordítva. Zsarolásnál a zsaroló annál durvább eszközökhöz fordul, minél becsesebb s kompromittálóbb titok van a birtokában; a rabló annál vakmerőbb, minél nagyobb kincshez vél juthatni; szemérem elleni bűntettnél annál kitartóbb és erősebb az erőszak, a fenyegetés minél nagyobit a nemi ösztön é minél ingerlőbb s csábitöbb az asszony; a bolsevista annál vadabb, minél; ellentétesebb osztályhoz tartozik a szerencsétlen áldozat s minél jobban bővelkedik anyagi s erkölcsi életjavakban. Ezért voltak különösen kegyeilenek a terroristák a papokhoz, mert ezekben a maguk durvaságával szemben a szelídség s jóság apostolait látták; a csendőrökhöz, s katonákhoz -mert azok a rend bástyái • voltak; a gazdagokhoz, mert ezek földi javakban bővelkedtek; az arisztokratákhoz, mert azt hitték, hogy a földi javakon kivül ezek dúskálnak leginkább az erkölcsi javakban s műveltségben, amit legjobban szerettek volna megszerezni, ami azonban sem nem rabolható el sem nem kommunizálható; sőt az a hangzatos frázi-