Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben

Í76 seket tartalmazza, amelyek az 1909. évi 27.500. L M. számú rendelet 10. pontjának 3. bekezdése alá esnek. A speciális visszaesés" elméleti és gyakorlati vizsgálatánál a fiatalkorú elitéltek egy évi kontigensének kellene annak az alapmennyiségnek lennie, amelyet a statisztika a bűncselekmények büntetőjogi, a büntetés kiállásától számított tiz éves niinősitö hatályának időbeli korlátain belül megvizsgál. Természetesen a fiatalkorúaknál nemcsak „de lege lata'*. hanem „de lege ferenda" is a „generális" nem minősítő hatályú, visszaesési statisztikának is elsőrendű fontossága van, kimutatván bünfaj szerint a visszaesési intenzitást s ezzel módof nyújtván az adminisztratív és legiszlativ tevékenységnek a beavatkozásra. Minthogy a visszaesés statisztikájának adatgyűjtése csak a fiatalkorúak egyéni lapjai s az azok adatgyűjtését ellenőrző büntetőlapok utján csak az 1909. évtől kezdve szerveződött meg, ez a cél a speciális visszaesésnél az adatgyűjtés tiz éves időtartamára való tekintettel, csak a legközelebbi statisztikai munkálatokban lesz elérhető. A „kóroktan" tagozódásának (negyedik főcsoport) az 5. pont alatti másik fontos tényezőjének: a bűncselekmények közvetlen okának vizsgálatánál a statisztika a fiatalkorúak bűnözése különleges indítékai gyanánt: a g vermeknevelés elhanyagolását, az erkölcstelen környezetet és életmódot, a rossz anyagi viszonyokat, a gyermekek és fiatalkorúak velük született bűnös hajlamát, terheltségét, bosszú- és nyereségvágyát, pajkosságát. meggondolatlanságát és könnyelműségét tünteti föl. A „kóroktan" tagoltságának 6. pontja a lakhely, a statisztika világításában az összetettebb életű városokban a vidékké! szemben a fiatalkorúak kriminalitásában rohamosan emelkedő bűnöző tendenciát mutat, amely emelkedés csúcspontját Budapesten éri el. Végül a kóroktan 7. pontja az alkoholizmus, mint közvetlen hatótényező, a felsőbb korhatárhoz közeledő fiatalkorú bűnözők egyes, ennek folytán ugrásszerűen emelkedő (testi sértés, szemérem ellen: bűncselekmények) bűneseteinél1 játszik szerepet. III. A bűnügyi nyilvántartás és a bűnügyi statisztika fogaim; elhatárolását s, módszereiknek a fiatalkorúak kriminalitásának leküzdését eélzö kriminálpolittkában való felhasználását megvizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy a bűnügyi nyilvántartás és a statisztika tevékenységei egymást integránsán kiegészítik. A bűnügyi statisztika ugyan kimondottan „par excellence" szolgálja a kriminálpolitika- adminisztratív és legiszlativ céljait.