Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben

168 teri indokolás, amely szerint bár a fiatalkorú bűntetteseknél a fogházbüntetés nevelő jelleggel is bir, büntetés jellege mégis előtérbe lép s az a maga szigorú eszközeivel és végrehajtási-, módjával, de azért is, mert a bűnösség sulya szerint állapítandó, meg (Bn. 26. §.) s igy eshetőleg nem elég hosszú, sokszor ma­gába véve még nem alkalmas a fiatalkorú egyéniségének meg­felelő átalakítására. Ezért is szükséges, hogy olyan esetben, midőn a bíróság szigorú megtorlásnak látja szükségét, s fogházbüntetésre. ítéli a fiatalkorút a megtorláson felül, ha a fogházzal büntetett fiatalkorú erkölcsi javításra szorul, a bíróság akár az ítéletben, akár a felügyelő hatóság ' javaslatára utóbb elrendelhesse at fiatalkorúnak utólagos javitónevelését, ha attól gyökeres erköl­csi átalakítása remélhető. Amikor a 24,300/1908. í. M. számú rendelet 1. §-ának 2. bekezdése a büntetőlapköteles határozatok közé a Bn. 17. §-ának 4-ik pontját implicite felveszi, ezzel a rendelkezéssel a bűnügyi nyilvántartás intézményének eszmei hátterét teljesen uraló repressziv védekező célzatot honorálja. A Bn. 17. §-ának 1—3-ik pontja nevelő és javító intézke­déseinek mesgyéjén tul megszűnik tehát a fiatalkorúak bűncse­lekményeinek nyilvántartási titálma; a prevenció elvéből folyó, a megbélyegzés látszatát és lehetőségét is elkerülni akaró em­berbaráti és célszerűségi szempontokat túltengi ehelyütt az emberi társadalom egyetemesebb és objektívebb létérdeke, amely a javító skálán hasztalanul végigment vagy anélkül is erkölcsi sülyedésében és bűncselekménye súlyosságában „in mé­diás res" jelentkező megrögzött fiatalkorú bűnözőkkel szemben hatályos védekezést parancsol. Ennek a hatályos védekezésnek elsőrendű kriminológiai eszköze az országos bűnügyi nyilvántartás intézménye. A bűnügyi nyilvántartás ugyanis a maga fogalmi tiszta­ságában nem bűnügyi statisztika, mely a büntető jogszolgálta­tás különféle ágazatainak eredményeit a büntető jogszolgálta­tás adminisztrációja és a büntető legislativ tevékenység cél­jaira számszerűleg feldolgozza; ellenkezőleg, a bűnügyi nyil­vántartás az az intézmény, amely a 24,300/1908. f. M. szám alatt kelt rendelet 1. §-ában meghatározott büntető és ugyan­ezen rendelet 8-ik §-ában felsorolt ujjnyomatlap köteles bűn­cselekményekről a nyilvántartó hivatalhoz beküldött büntető­lapokat, ujjnyomatlapokat, ujjnyornatkisérőlapokat, fényképe­ket és figyelőlapokat a nyilvántartásban már besorozott azo­nos anyaggal is összehasonlítva — kiállításuk, illetve felvéte­lük helyességének nézőpontjából felülvizsgálja és a helyesek­nek talált büntetőlapokat, ujjnyomati kísérőlapokat és iigvedő­lapokat az elitéltek, illetve terheltek nevei szerinti fonetikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom