Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben

169 betűrendben csoportosítja, a fényképeket pedig sorszám, az ujj­nyomatiiapokat képleteik szerint tartja nyilván. A bűnügyi nyilvántartás anyagának ekként szisztema­tikusan csoportosított is nem a statisztikai számszerüség je­gyében feldolgozott adatairól az országos bűnügyi nyilván­tartó hivatal büntető és más ügyekben az eljáró hatóságoknak és közegeknek az alaprendelet szabta korlátok között, sza­bályszerű értesítéseket ad. (24300/1908. I. M. sz. rendelet 1— 1 46. §-ok). A büntetőlap stb. anyag tehát a bűnügyi nyilvántartó hi­vatalban nem a statisztika módszerének számszerű tagozódá­sában, hanem „par excellence" az azonnali értesítés adhatás szemszögéből lesz feldolgozva és csoportosítva. A fiatalkorú elítéltekről a Bn. 17. §-ának 4-ik pontja alap­ján kiszabott büntetőlap köteles határozatokról a bűnügyi nyil­vántartó hivatalhoz beérkező büntető stb. lapok tehát nem a fiatalkorúak bűnügyi statisztikája céljaira osztályoztatnak, hanem a vezetéknév szerinti fonetikus csoportosításnak a nyi­vántartás feladatát szolgáló módszerében a büntetőjogilag tel­jeskom elitéltek nyilvántartási anyagába beolvadnak s az a kö­rülmény, hogy á nyilvántartott elitéit vagy terhelt fiatalkoru-e vagy sem, o nyilvántartás kezelési módszerének homogenitá­sát nem érinti. Az országos bűnügyi nyilvántartást szabályozó 24300/ 1908 I. M. sz. alaprendelet 1908. évi október hó 15-én, tehát oly időpontban keltezett, amikor a Bn.rnak a fiatalkorúakat tár­gyazó 1910. évi január hó 1-től hatályos rendelkezései (Bn. 15—31. §-ok) még csak elméleti jelentőségűek voltak, s a bírói és közigazgatási gyakorlat révén a gyakorlati jogiéletbe és közigazgatásba bevezetést még nem nyerhettek. Ennek dacára a bűnügyi nyilvántartó hivatal tíz éves mű­ködésének tapasztalatai és eredményei alapján bizton megál­lapítható, hogy az idézett alaprendelet akkor, amikor a BIL 17. §-a 1—3. pontjainak intézkedéseit a nyilván/tartásból kihagyta, s a büntetőlap köteles fiatalkorúak kezelését a nyilvántartás általános feladatainak alárendelte — a nyilvántartás céljait hiven szolgálta. Az indokok: a nevelőintézkedéseknél a minősítő hatály\ hiánya, s a fonetikus kezelés egyeségességén nyugvó értesítés­adás gyorsasága, ezt a rendelkezést a gyakorlatban is be­váltották. Kétségtelen az is, hogy a Bn. 17. §-a 1—3. ponitjának ki­esése s a 4-ik pont bevétele folytán a bűnügyi nyilvántartási a fiatalkorúak bűnöző anyagának kisebb, de kriminológiai sa­játosságánál, a felső korhatárhoz való átmenetnél fogva, leg­értékesebb részét öleli fel, amelybe a 24,300/1908. I. M. sz. ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom