Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben
167 az I—34k pontban foglalt intézkedéseket a visszaesés minősítő hatályából kizárja s ezzel a fiátalkoruakat illetőleg egyébként feltétlenül szükségessé való rehabilitációt feleslegessé teszi. Ezeket az enyhe javitóintézkedéseket is figyelembe veheti ugyan a bíróság, de csak mint oly tényeket, amelyek az elitéit egyéniségét és előéletét megvilágítják. Ellenben figyelembe veendők és^ minősítő hatással is lehetnek a fiatalkorúak ellen a Bn. 17. §-ának 4. pontjában megáUapitott fogház és áiramfogház büntetés, mint a fiatalkorúak bűnügyeiben csak a legsúlyosabb esetekben tehető intézkedések. A Bn. 17. §. 4-ik pontjának büntetése a tisztán „preventív" javító célzatú intézkedések (1—3. pont) skálájának kimerítése után, a fiatalkorúak ellen alkalmazható egyetlen oly büntetés, amelyben a fiatalkorúak büntetéseinek „preventív" és a büntetőjogilag teljeskoru bűntettesek büntetéseinél irányadó ..repressziv" megtorló védekező célzat találkozik. A íiatalkoruaknak a büntető novellában lefektetett egész büntetési rendszere a „prevenció" s a „megjavítás" nagy emberbaráti eszméjén nyugszik, csupán a felső korhatárhoz közeledő fiatalkorúak által elkövetni szokott súlyosabb és legsúlyosabb bűncselekmények esetén vegyül abba a ..represszivitás." A „represszivitás" ezekben az esetekben a miniszteri indokolásban is előtérbe nyomul. Fogházbüntetésnek az indokolás szerint a végső esetben van helvc, amikor az erkölcsileg és értelmileg fejlett fiatalkorú bűncselekménye • nagyobbfoku romlottságról, rosszakaratról, viselkedése különös makacsságáról tesz tanúságot, s az állami beleavatkozásnak „szJgor" alakjában kell jelentkeznie. A „szigor" alakjában jelentkező büntetésben már benne van a repressziv árnyalat, mely körülmény a represszivitásban rejlő, védekező célzatnál fogva, az iíy fiatalkorú bűnöző erkölcsi kórtörténetének kimerítő, személyi adatainak részletezett megállapítását, tehát *a Bn. 17. §-a l—3-ík pontjainak mesgyéjén túleső büntetéssel sújtott bűncselekményeinek bűnügyi nyilvántartását azért is megköveteli, mert a közbüntettes köntösében jelentkező fiatalkorúnak mint a társadalomra már veszélyesebbé vált bűnözőnek egyes fogház vagy államfogház büntetéssel sújtott bűncselekményei, a Btk. vonatkozó rendelkezései folytán minősítő hatályúak lehetnek s így nyilvántartásukat, a visszaesés, illetve ujrafelvétel kérdéseinek pontos elbirálhatásához fűződő elsőrendű kriminológiai érdekek is elkerülhetetlenné teszik. A preventív javításnak és a repressziv védekezésnek a Bn. 17. §. 4-ik pontjában észlelt egyesülését tökéletessé teszi a fogházbüntetést individualizáló, Bn. 28. §-ához fűződő minisz-