Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - Testvér örökbefogadtatásáról
hogy sokan, akik a vérdíj leszármazó hiányát érzik, rokon véri fogadnak örökbe. A vérbeli rokonok örökbefogadására trányuió lelki hajlandóság pedig a rokonság egész körében érvényesül, még pedig a rokonsági fok közeledtével arányosan erősbödve. Érvényesül tehát az unokatestvérrel, valamint aj testvérrel szemben is. A testvérre nézve sem áll fönn semmiféle természeti vagy erkölcsi akadály és nem látszik kívánatosnak fölállítani jogi akadályt sem. Láthatjuk a mindennapi életben és erkölcsi helyeslésünkkel is kisérhetjük azt a jelenséget, hogy mint vállalja magára gyakran az idős testvér a feladatot, hogy árván maradt kis testvérének apja helyett apjává váljék. Láthatjuk, mint tartja, mint gyámolítja, mint neveli, mint fegyelmezi őt, mint íe>lödik -ki közöttük az a viszony, amely szülő és gyermeke között szokott fennálíani. Ettől a természetes és szép viszonytól az örökbefogadás jogi formuláját megtagadni nem látszik eléggé megokpih-atónak. Hiszen az örökbefogadás csak előnyöket, még pedig életbevágó iiagy. előnyöket biztosit az örökbefogadottnak, amelyeket az örökbefogadó önként vállal magára. Ha ezekben az előnyökben idegeneken kivül a többi rokonok részesülhetnek, miért zárnók el előlük a testvért, az egyenes ági rokonok után legközelebbi vért Ha ezek az előnyök egyenes ágon és oldalágon akadálytalanul szállhatnak, miért ne szállhatnának épp az elsőfokú oldalági rokonokra? Az örökbefogadás az örökbefogadott testvérre nézve is ugyanolyan előnyöket jelent, mint másra, az örökbe- > fogadónak pedig nem nagyobb, sőt érzelmi okokból kisebb áldozatába kerül, mint távolabbi rokonoknak vágy éppen idegennek örökbefogadása. Ezenfelül a testvér örökbefogadtatása nem okoz családjogi vagy örökjogi bonyodalmakat vagy visszatetsző következményeket s erkölcsi érzésünkbe sem ütközik. Az, hogy némelyek előtt talán különösnek látszik, hogy egyes esetekben testvér a testvérrel szemben szülői jogot gyakoroljon, merőben azon az optikai csalódáshoz hasonlatos téves föllevésen alapszik, hogy megszoktuk a testvéreket körülbelül hasonló koruaknak elképzelni, akik között mai napság visszásnak tetszenék egyik testvér alárendelése a másikkal szemben, örökbefogadásról azonban a megkívánt korkülönbség követelménye folytán éppen csakis azokban az esetekben lehet szó, amelyekben az egyik testvér sokkal idősebb a másiknál s a szülői terheket tényleg vállalja is. De ezekben az esetekben az örökbefogadó testvér szülői jogosítványai már épp oly kevéssé tűnhetnek föl visszásoknak vagy természetelleneseknek a kis testvérrel szemben, mint a kis unokatestvérrel szemben, annyival is kevébé, mtX ilyenkor a kis testvér Is tényleg élvezheti a gyermeki helyzettel járó nem csekély előnyöket. Ehhez hasonló felfogást tanusit különben gyámügyi törvé11*