Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - Testvér örökbefogadtatásáról

164 nyünk is, amely az örökbefogadásnál megkívánt korkülönbségnél jóval kisebb korbéli különbözet mellett sem gátolja, hogy a testvér gyámul kirendeltessék s ennélfogva á szülőéhez hasonló fölérendelt viszonyba kerüljön testvérével szemben, ámbár érte nem is hoz szülői áldozatokat. » Annak a felfogásnak végül, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb testvér, aki szülői feladatodat teljesít testvérével; szemben, bizonyos tágabb jogkörrel ruháztassék fel, jogtörténeti gyökere is van, minthogy egyes jogrendszerek és családi szabályzatok szerint a családapa halála után annak helyébe a legidősebb férfitestvér lépett családfőül, aki a családban, tehát testvérein is, olykor meglehetősen messzemenő családjogi hatalmat gyakorolt Azt az ellenvetést viszont, hogy a testvér számára fölösleges az örökbefogadást lehetővé tenni, minthogy testvérek között különben is megvan a családi kapcsolat, bajos volna megindokolni s még kevésbé lehetne elfogadni. .A testvérek közötti kapcsolathoz ugyanis vajmi kevés jogi tartalom fűződik. Az ifjabb testvér jog szerint alig kívánhatna valamit idősb testvérétől s az utóbbit alig terheli jogi kötelezettség. Ezzel szemben az örökbefogadásban a legsúlyosabb családi és öröklési jogok rejlenek (atyai hatalom, illetőleg gyámság, tartási, nevelési kötelezettség, örökösödés). Ily körülmények között tehát a testvéri kapcsolat nem pótolhatná az örökbefogadási viszonyt és semmiképen sem tehetné fölöslegessé az örökbefogadást. Minthogy az eddig előadott adatok és fejtegetések szerint a fentjelzett ministeri döntésen alapuló az a joggyakorlat, hogy testvér testvért örökbe nem fogadhat, egyrészt valószínűleg régi jogunk fejlődési alapjára nem támaszkodhatok, másrrészt sem egyes irányt jelző külföldi törvénykönyvekkel, ketm pedig polgári törvénykönyvünk tervezetének felfogásával összhangban nem áll, viszont a testvér örökbefogadhatósága az örökbefogadás jogintézményének alapvető (essentiális), elveivel összhangzatos, a természetes emberi érzésekkel, valamint erkölcsi nézeteinkkel megegyező, jogi zavart nem okoz, hátrányos gyakorlati következményekkel nem jár, sőt inkább eddigi jogállapotunkkal szemben hiányt pótlónak mutatkozik, azért kívánatos volna, hogy jövő magánjogunkban az, a méltányos jogelv érvényesüljön, amely szerint testvér testvérét orőkbefogadhatja. i;