Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - Testvér örökbefogadtatásáról

161 ^ A külföldi törvénykönyvek és a hazai tervezetek példája ugyan a megváltoztatásra elegendő okul nem szolgálhatna, ha az örökbefogadás jogintézményének természetében rejlő vagy az intézmény helyes továbbfejlesztésével összefüggő szükségességek, tehát az alkalmazkodásnál sokkalta fohtosabb belső essentiális okok az eddig követett elv fenntartását kivármák. ilyen okok azonban nincsenek. Az örökbefogadás annak a családi viszonynak jogintézméni'es pótlása, amely szülő és gyermek között természetszerűen fennáll. Alapja tehát a családi érzés, oly kulturérték, amely a jog részéről intézményes külső kiépítést mindenesetre megérdemel. Létezésének érdemes indoka pedig főként az, hogv egyes esetekben a családi érzés másként nem is találhatna kellő kielégítést (pl. gyermektelenség esetében). A nevelt gyermeki viszony azt nem pótolja, mert nem oly szilárd és nem is terhelhető meg annyi jogi kötelezettséggel, a gyám szerepe szintén időleges és távolról sem járhat annyi áldozattal, mint a szülőé, a rokonokra pedig ha nem egyenes ágiak, legyeinek bá: édes testvérek is, szintén nem róhatni oly terjedelmű kötelezettségeket, aminőket az örökbefogadó önként elvállal. Az Örökbefogadás tehát, ha családi vagy komoly emberszerető érzések megvalósítójává válik, értékes, sőt magasztos intézménye lehet a jogrendszereknek. A magyar jog korábban főként az öröklési jog biztosításában látta az örökbefogadás súlypontját, amint azt az „örökbefogadás" neve, főként pedig a már elavult testvérül fogadás intézménye (1. Hármaskönyv lí r. 66. ctm) is mutatja,*) később pedig oly engedékeny ^s kevéssé feltételekhez kötött irányzatot követett, amely megkönnyítette, hogy az intézmény nem egyszer valódi emelkedett céljának leszállításával mellékcélokra komolytalanul, színlegesen, sőt fraudulosusan — olykor nyíltan bevallott célzattal — fölhasználtassék. (Pl. honosítás megkönnyítése, a gyermekek örökrészének megrövidítése végett, üzletszerű örökbefogadás, gyöngeelméjü egyénnek, mint szülőnek örökbefogadása). Egyes kinövések azonban, amelyek talán az intézménynek nem eléggé céltudatos továbbképzéséből fakadtak, nem homályosíthatják el hazai jogunkban sem az örökbefogadás lényegét, amely komoly érzelmi szükségletek kielégítésére fiktív szülői és gyermeki viszony jogi konstruálásában áll. Az örökbefogadás lényegének és valódi célzatának megivása végett, színleges örökbefogadások meggátlására a jogrendszerek az örökbefogadást többféle feltétéihez kötik. Többnyire megkívánják, hogy az örökbefogadó gyermektelen legyen •) „Foganattya a' törvényes vérfogadásnak, hogy a' befogadott örökös igaz rokon gyanánt az örökséget megnyeri." — mondja Frank Ignác Az Osztó Igazság Törvénye Magyarhonban cimü müvének 247. §-ában. Magyar Jogi 8ae»le. 11