Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - Testvér örökbefogadtatásáról

159 ennek a rabló uralomnak; sőt a papok s birák közt is voltak olyanok,\akik a földi boldogságot ezektől a sivár, erkölcstelen tanoktól várták. Ezeknél tehát nem omlik össze az akarat s csak formai behódolásról lehet sző; sőt ellenkezőleg lényegileg az egyéniség akkor támad föl s i\z igazi akarat akkor ( bontakozik ki, midőn a régi környezetből kilép s az erkölcsi egyéniségének megfelelő <?soporthoz szegődik. Az ilyen egyének s csoportok előbb állottak kényszer alatt s erkölcsi értelemben akkor lettek szabadokká, mikor a velük harmonizáló morális légkörbe jutottak. Ez azt bizonyitja, hogy a legellentétesebb eszmék s érzelmek hivei élnek egy tárása dalomban, anélkül, hogy ez érezhető volna. A heterogén eszmék, mint a lappangó energiák szépen megférnek együtt, mig béke honol a társadalomban, ha azonban eleven erőkké válnak, akkor következik be a robbanás s az egynemű csoportok szervezkedése. Ez a folyamat eliminálja az eszméket s érzelmeket s a rendszeres asszociáció törvénye szerint a -teljes anarchiában össze-vissza, a véletlen folytán elhelyezkedett egyéneket a hasonló eszmék és érzelmek vonzóerejénél fogva szervezett, homogén csoportokba tömöríti. Ezen folyamat primum movense ismeretlen, s csak azt vesszük észre, mikor már a szociális mozgalom érzékeink körébe esik, de hogy mily titkos forrásokból, mily lappangó erők összeütközéséből buggyan az ki, rendszerint ismeretlenül marad előttünk. (Vége következik.) Testvér örökbefogadtatásáról. Irta: Dr. Staud Miklós, m. kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Testvérek között kötött örökbefogadási szerződésekre nézve az igazságügyminisztérium azt a joggyakorlatot követi, hogy az ilyen szerződésektől megtagadja a kormányhatósági megerősítést. »Ez a gyakorlat Szilágyi Dezső igazságügyi linisztersége idejében, az ő elvi döntése alapján (26877/1891. I M. sz.) alakult ki. A döntés azt az elvet állította fel, hogy: ..lestvér testvért örökbe nem fogadhat." A kérdés már akkor kétségesnek látszott. Teleszky István magánjogi kodifikátor és volt államtitkár például a döntésben megnyilvánult felfogással ellentétes nézeten volt. Véleménye szerint a testvéri viszony a szükséges korkülönbség megléte esetében az örökbefogadás kormányhatósági megerősítésének akadályául nem szolgálhat minthogy „a rokonság az örökbefogadásnak nem akadálya, sőt az örökbefogadottak igen gyakran személteinek ki a rokonság köréből." A döntésnek nem is volt valamely tételes jogszabály-