Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

pet sem különb; sőt százszorta gonoszabb a hajdani keleti despoták uralmánál, mert cjzek műveletlen, felsőbbrendű érzelmekre képtelen tömegeket tartottak rabigájak alatt, a prole-tárok ellenben olyan társadalmi osztályt vetettek alá a durva tömeg uralmának, mely nemzedékeken át a műveltség es felsőbbrendű érzelmek légkörében élt s igy idegrendszere hihetetlenül megfinomodott, minek következtében a legkisebb ingerre is reagál, tehát érzelmi küszöbén felül oly tinóm és gyöngéd érzelmek jelennek meg, melyekről a műveletlen embernek fogalma sincs. Ebből következik, hogy örömei is finomabban cizelláltak, de fájdalmai is mélyebbek, élesebbek és bonyolultabbak. Olyan a lelkületük, mint a finom precíziós mérleg, mely a lehelletre is megmozdul, mig a durva, műveletlen mob kedélyének szerkezete a hídmérleghez hasonló, mely kilós sulyokra sem reagál. Vérlázító kegyetlenségük tehát azt váltotta ki, hogy azok a jóizlésü müveit emberek, akik a szociáldemokrácia egyik-másik eszméjében igazságot láttak s igy ezen eszmékkel rokonszenveztek, most, hogy megismerkedtek a proletárdiktatúrával, az egész szociáldemokráciától borzadnak és erkölcsi felháborodással fordulnak el attól. A proletárok uralmának célja korántsem a szociális termelés volt, amit hébe-hóba jónak láttak publikálni, hanem a burzsoá kifosztása., sanyargatása s megalázása, ami a hatalom elnyerés eszköze volt. Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a május elején tartott tanácsok országos gyűlésén, mely körülbelül egy hétig ülésezett, három napon át csakis azzal foglalkoztak, hogy elég szigorúan bánnak-e a burzsoávaL s azok kínzását és gyötrése! t nem kellen e~e még jobban fokozni és szigorítani. íme a maga durvaságában s szertelen méreteiben domborodik ki a terror fent tárgyalt négy eleme a kommunizmusban: a proletárok hatalmi cél kitűzése, "helyesebben az agitátorok hatalmi vágyának kielégítésére való törekvése a megtévesztett s lelkiismeretlenül vakságban tartott munkások százezreinek, mint modem helotáknak felhasználása révén.; a rémités, mely a burzsoá, minden életfunkcióját gyökerében támadta meg; ennek psychikaj határa: a rémülés és végül a rémülés eredménye, a burzsoá akaratának megbénulása. A mások akaratára megfélemlítés utján való hatás egy társadalmi jelenségben sem domborodik ki oly harmonikusan és szintén szemmel láthatólag, mint a proletárdiktatúrában. Más jelenségeknél néha az egész megfélemlítés komplex folyamata erőtlen és halvány, néha egyes elemei összehúzódnak, törpék, alig észrevehetők, a kommunisták terrorjában ellenben mind a négy elem hozzájuk mért durvaságban jelenik meg, azért alkalmas különösen ez a rémuralom, a terror kollektív psychologiai jelenségének tanulmányozására.