Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

147 lép fel, ha a megfélemlített azt hiszi, hogy vagy sikerrel ellenszegülhet a megfélemlítésnek, vagy ugy látja, hogy az ellenszegüléssel kisebb a rizikó, mint a behódolással. Midőn a végrehajtást szenvedett kiveri a végrehajtót, vagy a dohányesempész a fináncot, ennek ugyanaz a mozgató eleme, mint mikor a kétségbeesett polgárság itt-ott ellenforradalomra szánta magát a kommunisták vérszopó bandája ellen. Az államnak béke idején az állami és társadalmi érdekek védelme szempontjából egyetlen egy eszköze van az erkölcsi világrend támasztékán kivül a félelemkeltéshez, midőn polgárait közérdekből bizonyos magatartásra akarja kényszeríteni s ez a büntetés. Látjuk, hogy az állam s hatóságok intézkedéseiben hemzsegnek a büntetések. Büntetést pedig ott alkalmaznak, ahol előrelátható, hogy máskép az egyéni érdek nem hódol be a közérdek előtt; s a büntetések skálája aszerint fokozódik, amint növekszik az áUam s az államtól védett magánosok érdeke s csökken az a remény, hogy az erkölcsi parancs képes megfelelő magatartásra szorítani a polgárokat A fenyegetés jellege s egész gépezete egészen más, midőn arról van szó, hogy az egyén vagy csoport, a társadalomtól s államtól elismert érdekeit védelmezi meg, vagy az egyén vagy csoport oly érdekeket akar uralomra juttatni, amelyek a társadalom rendjével s erkölcsével szöges ellentétben állanak. Az előbbi esetben a félelemkeltés jogos ós törvényes s azt rendesen az állam veszi kezébe, ha pedig az állam oly esetben, midőn hatósági erő kéznél nincs, nem tud segíteni polgárain, azokat még akkor sem bünteti meg, ha ezek jogos érdekeik védelmében és védelme végett nemcsak fenyegetést használnak, hanem másokon sérelmet is ejtenek (beszámítást kizáró okok). Az utóbbi eset ellenben akkor forog fenn, ha az egyén vagy csoport egyéni vagy csoport érdekeinek uralmát az egész .társadalommal, vagy annak nagy részével szemben akarja az eddigi társadalmi renddel szöges ellentétben kicsikarni és érvényesíteni. Erre a történ elemből számos példát ismerünk; ilyenek a különféle jellegű despoták fellépése, detronizálások, alkotmány erőszakos megváltoztatásai; dinasztiák elűzése. Továbbá eleven és borzalmakkal telt például szolgál erre a bolsevizmus uralma Magyarországon s Oroszország végpusztulása a belsevizmus következtében. A kommunizmus világgá kürtölt célja a társadalom átalakítása, lényegileg azonban nem más, mint egy maroknyi csoportnak, azoknak t, i., akik hatalomra törekszenek, lelkiismeretlen agitáeiója, a tömeg félrevezetése, a gyűlölet, felkeltése és ébrentartása abból a céltói, hogy a vezetők hatalomra 10*