Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

_148 jussanak. Képmutatás és ámitás a boldogabb társadalmi élet kiépítésére való törekvés, mert ezt is az önzés füti és heviti, mint — végelemzésben — minden emberi cselekmény^. Csakhogy ha végigmegyünk a történelmen, sehol sem tapasztalhattuk egy korszakban sem azt, hogy a hatalomvágyból kisarjadó terror oly művészi tökéletességre tudóit volna emelkedni, mint a kommunista terror, amit nyomon követett a legbrutálisabb kegyetlenség. Sajnálatos jelenség ez a tapasztalati igazság, mert erkölcsi s esztétikai érzéseink azt követel" nék, hogy művészi tökéletességen s művészet fogalmán csak a szoros értelem ben vett úgynevezett szabad- vagy szépművészetet értsük, nyelvünk azonban minden perfekcióját az ügyességnek, művészetnek nevezi s igy a kommunista terrort is művészetnek kell tekintenünk, mert abban a terrornak célszerű rémitése, ugy eszközei, mint a kivitel módozatai, ugy a rendszer egésze, mint annak legapróbb részecskéi látószögé bol nézve a legnagyobb fokú fejlettségben testesül meg. Mély fájdalom tölt el minden tisztességes embert, ha meggondolja, hogy az emberi fejlődésre mily óriási hatással volna, ha a társadalom és állam, a kultúra, az erkölcs és reális igazságok érdekében tudna oly szervezett erőt felvonultatni, mint a kommunisták megtudták ezt tenni oly tanok s elvek érdekében, melyek szöges ellentétben állanak az erkölcsi igazságokkal; az emberi természettel s az általános élettani törvényekkel. Erre azonban képtelenek vagyunk, sőt az erre irányuló szervezkedés gondolata se jutott még senkinek eszébe. Miután — mint emiitettem — a kommunista terror egy pokoli, de tökéletes gépezet, a rémités. és rémülés megértésére elég lesz ennek ismertetése s lélektani elemzése, mert üt kicsúcsosodik, a paroxizmusig fokozódik a rémités és rémülés minden eleme. Más kevósbbé tökéletes terrornál egyik vagy másik alkatrésze hiányzik a gépezetnek, vagy tökéletlen annak szerkezete, itt azonban egy olyan tökéletes gépezet vagy helyesebben pokolgép működött szemünk láttára négy hónapig ós tiz napig, amilyennek megalkotására csak a XX. század raffinált mentalitása volt képes. Sajnos ez a szerkezet is^ a destrukciót, a pusztítást és szörnyűséges pusztulást szolgálta, — mint az emberi elmének igen sok alkotása, az alkotás kezdetén. Az a szerény közmondás, Hogy saját kárán tanul az ember, nemcsak az egyéni, hanem a kollektív életre is érvényes, mert a káros és ártalmas tapasztalatokból vonjuk le a hasznos következtetéseket a jövőre. A lőpor feltalálását nyomban a lőfegyvereknél kezdik használni a háborúban; a dinamitnak s ekrazitnak ugyanez a rendeltetése; a repülőgépek is kezdetleges állapotban vannak a háború elején, de a háború tudományos erőkifejtése ezt a találmányt is hihetetlenül tökéletesítette. Az epidémiák vezetnek a kór