Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]
MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tímár. Megjelenik minden hó l én, július és augusz- (| Előfizetési ár: Egy évre 500 korona, félévre tus hó kivételével. j 250 korona, negyedévre 140 korona. Egyes szám Szerkesztőség: Budapest I., Naphegy-utca 21. ára mellékletekkel együtt 50 korona, a mellék. Telefonszám: 142—58. lapoké füzetenként 40 korona. 1. szám. Budapest, 1921 március 1. II. évfolyam. A terror pszichológiája. Irta: Vargha Ferenc curiai tanácselnök. (Folytatás.) 5. Réűűtés és rémülés. Midőn az ember embertársával, vagy a csoport az egyessel vagy a csoporttal szemben megfélemlítést basznál, ezt azért teszi, mert céljait másképen nem tudja elérni. A tapasztalat szerint érdekeinket szolgáló céljainkat mindig simán és összeütközés nélkül megvalósíthatjuk, s embertársaink sem támasztanak az ellen semmi akadályt, mig érvényesülési törekvésünk az ő érdekeikkel összeütközésbe! nem kerül, vagy azokat nem veszélyezteti. Mihelyt összeütközésre vagy legalább is az érdekek veszélyeztetésére kerül a sor, rögtön elővesszük a félelemkeltés eszközét, mely mióta ember az ember, mindig biztos sikert igért az erősebbnek. Ámbár sok ösztönszerű cselekményünk hasonlóságot mutat az állati ösztönökkel, a félelemkeltés specifikus emberi eszköze a létért való küzdelemnek. S ez természetes jelenség, mert a félelem keltés a jövőben bekövetkező bajjal áll kapcsolatban, amely baj bekövetkezésének lehetséges vagy valószínű volta iránt kell a megfélemlítettben hiedelmet vagy még inkább meggyőződést ébreszteni. Ehhez azonban gondolkozás, előrelátás és beszélőképesség szükséges. Egyik sem volna magában elégséges, de nem is fordulhat elő izoláltan egyik emberi tehetség sem, mert a gondolkozás és beszéd képessége karöltve, szoros korrelációban egymással fejlődött ki. A fenyegetéshez szükséges az előrelátás, mert az olyan élő lénynek, amelyik csak a jelenben és az érzéki élet pillanatnyi légkörében él, hiába beszélek a jövő bajairól, ázt nem képes felfogni, mert a jövő képzete nála hiányzik. Viszont, ha képzelhető volna olyan .lény, akiben megvan a jövő képzete, de beszélni nem tud s vele gondolatainkat és fenyegetéseinket közölni nem tudjuk, szintén nem, félemlíthető meg, mert a félemlitós tartalma nem közölhető vele. Siketnémák csak taglejtéses beszéd révén félemlithetők meg, de ezeknél már a megfélemlítés lehetséges. Magyar Jogi Szemle. 10