Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Edvi Illés Károly

63 1849. március hó 9-én. Sokáig biró volt. majd 1878-ban Wiirzburgban, 1888-ban Berlinben egyetemi tanár lett. Mint jpgböicsész az uj hegelianistákhoz tartozott; a jogot kulturjelenségnek tekinti, mely aszerint értékelhető, amint a népet átható kultúra fejlődési fokának megfelel; szerinte minden kornak meg vannak a maga kulturszükségletei, amelyekből megállapítható az az ideál, melyet a jognak ki kell elégítenie. A jog ennélfogva nem önkényes emberi alkotás, hanem a múltból származó s a jövő kultúráját fejlődésében elősegítő oly jelenség, mely egy bizonyos kor eszességéből ered. A jogbölcsészet feladata tehát megállapítani, mily hatása van az egyes jogintézménynek a művelődés fejlődésére. A végső eszmény Kohler szerint az isteni hasonlóság, (Gottáhnlichkeit), melyhez az emberiség a kulturértékek végtelen össze-, halmozódásakor fog elérkezni, mikor is a világfejlődés átmegy áz örökkévalóságba. Kohler számos müve közül legnevezetesebb az összehasonlító jogtudományok körébe vágók. Ezek : Zur Lehre von der Blutrache (Würzhurg 1885.); Moderné Bechtfragen der islamilischen Juristen (u. o. 1885.); Das chines. Strafrecht (u. o. 1886.); Bechtsvergleichende Studien über islamitisches Becht, das Becht der Bérben, das chinesische Becht, und das Becht auf Ceylon (Berlin, 1889.) ; Aus dem babylonischen Bcchtsleben (Leipzig, 1890—94.); Altindisches Prozessrecht (Stuttgart 1891.); Das Becht der Asteken (u. o. 1892.) ; Hamurabis Gesetz (Leipzig, 1902.) ; — egyéb jogi munkái közül említendők : Deutsches Patentrccht (Mannheim, 1878.); Das Aütorrecht (Jena, 1880.); Zivilprozcssualischc Bechlsaufgaben (Ú. o. 1881.; 3. kiad. 1900.) ; Das Becht des Markenschutzes (Würzburg, 1885.) ; Aus dem Patent- u. Industrierecht (Berlin, 1889—92., 3. köt.) ; Lehrbuch des Konkursrcchts (Stuttgart, 1891.); Handbuch des deutsch. Palcntrechts (Mannheim, 1900., mutató hozzá 1904.); Einführung in die Bechtswissenschaft (Leipzig, 1902., II. kiad., 1905.) ; Lehrbuch des bürgérlichen Bechts (Berlin, 1904 ) ; Die Patentgcsetze der Erde (u. o. 1905., 2. köt.) ; Leitfaden des deutschen Strafrechts (Leipzig, 1912.) ; Vcrbrecher-Typen in Shakespearcs Dramen (Berlin, évszám ?) ; Lehrbuch der Bechtsphilosophie (II. kiad., Berlin—Leipzig 1917.). A Magyar Jogászegylet kiadta az 1913-ban ott tartott két előadását : Észrevételek a magyar polgári perrendtartáshoz (Budapest, 1913.); A házasság mint kulturjelenség (u. o. 1913.) Kohler állította össze a Holtzendorí Encyclopádie der Bechtswissenschaft cimü bibliográfiai munkájának VI. kiadását. (Leipzig, 1902.). Szerkesztette a Zcitschrift ffir vergleichende Bechtswissenschaft, az Archív für bürgerliches Becht és a Berliner juristische Beitrágc cimü folyóiratokat. Irt sok művészei történeti és szépirodalmi dolgozatot is. S. A. P. Dr. Kováts Lajos. budapesti büntetőtörvényszéki bírónak, a — — Tisza-ügy vizsgálóbirájának december ü-án bekövetkezett megrendítő halála a jogászvilág őszinte részvétét váltotta ki. A megboldogult a birói kar érdemes tagja volt. Több éven át a büntető járásbíróságnál működött. Birói működése már akkor magára vonta a figyelmet. Lelkiismeretesség, gondosság és komoly elmélyedés voltak jellemző tulajdonságai. A büntetőjogi irodalom terén is működött, s e téren is előmozdította több kérdés tisztázását. Tisztelet emlékének ! é. s. A kommunista vádlottak ügyeiben megtartott főtárgyalás. A budapesti büntctőtörvényszéknél befejezést nyertek a kommunista vádlottak ügyeiben megtartott első főtárgyaiások. Amidőn eme tárgyalásokon nyert impressziónkról beszámolunk, megnyugvással és bizonyos büszkeséggel állapíthatjuk meg. hogy ezekben