Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

52H azalatt érteni, hogy a védelmi parancs közhatalmi? Azt, hogy a parancs állami, és hogy sikerét az állam egész fizikai erejével garantixozza. A védelmi parancs mindenkor állami és sikexét mindenkor az állam egész fizikai erejével garantirozza. Amikor a hitelező parancsol a nemfizető adósnak, amikor íölhivja a fizetésre: az államnak a parancsát ismételi ós ennek a parancsnak a sikerét is, az állam egész fizikai erejével garantirozza. Ügy, hogy a különbség azzal szemben, amikor a biró parancsol, csupán annyi, hogy az állam a hitelező parancsát felülvizsgálj a^mielőtt a közhatalmat melléje adná. ügy, hogy a közhatalom közvetlenül birói parancs mellé adatik, ámde közvetve hitelezői parancsot visz sikerhez.73 De ha a védelmi parancs nern volna is mindenkor közhatalmi, akkor sem minősitené az alapviszonyt. Akár magam parancsolok a nemfizető adósomnak, akár biró által (az ítélettel) parancsoltatok nékie: az alapviszony (a kölcsön) magánjogi. A perbevonás ténye a kölcsön nem teszi közjogi viszonnyá.74 XVII. Hátha valaki igy szólana: ha közjogi (büntető vagy közigazgatási) biró jár el a jogviszonyban, ugy a jogviszony közjogi, migha magánjogi (polgári) biró jár el a jogviszonyban, ugy a jogviszony magánjogi. Ez ne ínvolna jó. Ugyanis a jogviszony ilyen vagy olyan mivolta a prius, a biróság ilyen vagy olyan mivolta a posterius. Előbb tudnom kell, hogy milyen a jogviszony, hogy tudhassam, hogy milyen biróság jár el benne. Ehhez járul még, hogy bár kivételesen közjogi biró eljár magánjogi ügyben, s forditva. Ugy hogy pusztán az, hogy valamely ügyben közjogi biró jár el, még nem teszi az ügyet (a jogviszonyt) közjogivá. Pl.: a büntető biró itél adott esetben a kártérítés kérdésében is. A kártérités kérdése ezért marad magánjogi kérdés, nevezetesen a magánjog szabályai szerint elbírálandó kérdés. XVIII. Elválik a közjog és magánjog -egymástól, ha a jogviszony miként való keletkezésére tekintek. A közjogi viszony államilag keletkezik, a közjogi viszony tényálladékát maga az állam teremti meg.75 A magánjogi viszony tényáüadékának megteremtése az egyesek által történik. PL: as a 73 Bizonyos, hogy az alapviszonyban a felekben megszólaló parancs is állami. Ennek a parancsnak a sikere is biztosítva van (ha ugyanis biztositóviszony egyáltalában van.). 1K Az a jogviszony, me'yben a hitelező a nemfizető ad<»mal£ öá'|jar. csolhat: magánjogi; az a jogviszony, melyben a kereshelőség üli;' yag;v amelyben a biró a nemfizefő adósnak parancsolbat: közjogi. 70 Egyes közjogi viszonyok a léttel kapcsolatosak, vagyis keletkezésükhöz az alany létén klvüi fekvő kü'ön faktum nem szükséges. Ha azonban a közjogi viszony keletkezésének az alany létén kivül fekvő külön faktum szükséges: ezt maga az állam' teremti meg. A konkrét jogparan-