Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

közjogi viszony, melyben a katonáskodási kötelezettség áll, államilag keletkezik, tényálladékát maga az állam, szervei utján (a sorozó bizottságok utján) teremti meg, mig azt a magánjogi viszonyt , melyben a kölcsönvevő pénzfizetési kötelezettsége áll az egyesek, azok teremtik meg, akik a kész jogviszonyban mind adós és hitelező állanak.70 Ugy, hogy a közjog világában nem csupán a jogszabályok megalkotása történik államilag, hanem a jogviszonyok megteremtése io. A közjog világában több történik államilag, mint a magánjog világában. De azért a magánjog világában sem csupán a szabályalkotás állami.77 A magánjogi viszonyra vonatkozólag is cselekszik az állam. És pedig ugy praeventive (rendőri functio) mint repressive (birói functio). A közjog világában ime ezek mellett még megteremti az egyes jogviszonyokat éH azokban cselekszik is (közigazgatási functio). Továbbá: a közjogi viszonynak a megteremtése kötelesség. Oka ennek nyilván az, hogy a közjogi viszony közérdekből való.78 A magánjogi viszonynak a megteremtése nem kötelesség, mert a magánjogi viszony magánérdekből való.70 Hogy szerez-e valaki tulajdont, kölcsönkövetelést, ezt a jog reá hagyja. A képviselőválasztás, a katona sorozás államilag, kötelezőleg történik, mert az, hogy legyen képviselőház, hogy legyen hadsereg, az államnak létérdeke. Az állami létérdekek megvalósítása pedig nem hagyható az egyesekre. XIX. A továbbiakban vizsgálni fogjuk, hogy a közjogi viszony alanya az állam-e, vagy pedig valamely egyes. A közjogi viszony alanyául rendszerint az államot jelölik meg. A konstrucio, mellyel ez történik, többféle és pedig a-sszerint, amint mást és mást értenek jogalany alatt. 1. Aki azt mondja, hogy jogalany az érdek, a cél az a közjogi viszony alanyául a közérdeket, az államérdeket, az államcélt fogja megjelölni. — # osot ugyanaz szólaltába meg:, aki az abstraet jogparancsot megalkotta: az állam ogyanis. Ámde más szerve által teszi azt és ezt. Ugy az elhatározása, mint a megvalósítása a factumnak állami. Az adósi akaratokkal a legtöbbször mégis találkozó. 70 A magánjogi viszony tényálladékát ugyanazok teremtik inog, akik a jogviszonyban jogosultak s illetve kötelezettek lesznek, a közjogi viszony tényálladékát mások teremtik meg, mint akik a jogyiszonyban jogosultak, illetve kötelezettek lesznek. 77 Hogy a szokásjogra mennyiben lehet azt mondani, hogy „állami", erre nem térünk, ki. 79 Két jogviszonyt szemlélhetek: az egyik a megteremtő jogviszony, a másik a most teremtelt jogviszony. A cselekvés mind a két jogviszonyban, mint minden közjogi viszonyban kötelesség. 73 Nemcsak az van rendszerint az egyesekre bizva, hogy megteremtsenek-e valamely magánjogi viszonyt, hanem az is, hogy miként teremtsék azt meg, minő tartalommal. Olykor azonban a magánjogi viszony keletkezésénél is közreműködik az állam, pl. a telekkönyvi tulajdon megszerzésénél.