Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

522 kell a büntetőper megindulásához. És ha kell, kell vagy azért, hogy magának a sértettnek az érdekei megóvassanak (az ti. n. inditványi bűncselekményeknél B. T. 110. §.) vagy pedig azért, mert a hivatalból való beavatkozás a bűncselek, mény csekélyebb súlya miatt nem szükséges (az u. n. niágánvádra üldözendő bűncselekményeknél B. T. 41. §.). A első esetben a közérdeket háttérbe szoritja a sértett magánérdeke, a második esetben nincs is eminens közérdek. A magánjogi (polgári) per nem indul hivatalból. Ha a pénzadósom nem fizet, ellene csakis abban az esetben indul per, ha én ezt akarom.60 A közjogot szemben a magánjoggal „hivatalbóliság" -jellemzi. FolvDmánja ez annak, hogy a közjog körérdeket véd.70 XVI. Mondhatom-e, hogy az u. n. biztositó jogviszony milyenségén elválik egymástól közjog és magánjog. Mondhatom-e, hogyha-a biztositó jogviszony közjogi, az alapviszony is közjogi és forditva Nem.71 Pl.: a polgári per közjogi biztositó viszony, az általa védett alapviszony mégis magánjogi. Vagy: a zálogjog magánjogi biztositó viszony, lehet vele mégis közjogi követelés, pl. adókövetelés biztosítva. Hát azt mondhatom-e, hogy amikor a védelmi parancs közhatalmi, akkor közjogi, amikor pedig a védelmi parancs magánhatalmi, akkor magánjogi az alapviszony.72 Nem. A védelmi parancs ugyanis mindenkor közhatalmi. Mit kell érdek külön képviselőjének akaratára van bizva. Ez a megállapítás két tételen nyugszik: L szankció nó'kül nincsen alanyi jog, 2. az alanyi jog mindig annál van, aki a szankciót kezében tartja. Ezért — úgymond — legfeljebb a közület közjogi alanyi jogáról szólhatunk. V. ö. Parerga 398. lap és. v. ö. Polner 267. lap. 09 A fizetési kötelezettség megállapitása, a bíróilag megállapított kötelezettség kikényszerítése azonban itten is államilag történik, aminthogy akár a sértett akaratából, akár cnélkül indul meg a bünte'ő per: a bűncselekmény fennforgásának megállapitása, a büntetés kiszabása és a végrehajtása m'ndenkor az államot illeti. 70 A magánjogi viszony keletkezésében az adós akaratából függ, védelmében pedig a sértett h'telező akaratától függ. A közjogi viszony keletkezésében az adós akaratától független, védelmében pedig a eérteít hitelező akaratától független. Az ál'am akaratától függő. A magánjogi igény: a sértettnek is van biztositó viszonya (felhívhatja a kötelemszegőt a teljesítésre). A per kérelmére és nem hivatalból indul. A közjogi igény: a sértettnek nincs b'zlos'tó viszonya. Az államnak van. Az á'lam hivatalból jár el benne'. Hogy a hivatalbóliság a közjog jogi mivoltának nem árt, lásd Polner 280. és köv. lapok. 71 De ha mondhatnám is, azzal se sokat nyernénk, mert a biz'ositóvif.zonyt csak minősiteni kel'ene. I'gy, bogy a nyereség csak az lenne, hogy az alapviszonyt nem kellene külön minősiteni. 72 V. ö. Jászi Viktor 94. lap: „A jogviszony közjogi, ha tartalma ti közhatalom gyakorlásóra vonatkozik, vagyis hogy valakinek ily tartalmú ós ennyi közhal almát pzahad gyakoro'ni, a másik pedig a közha'alommal erre és erre köteleztetik. „V. ö. Zsögöd, Fejezetek II. 1298. lap, Polnei 303. lap.